IBB -20,1 -[...]* -[...]* -

IBB -20,1 -[...] -[...] -

Celkový majetek (bez IBB) -169,1 -[...]* -[...]* -

Összvagyon (IBB nélkül) -169,1 -[...] -[...] -

d) zajistit, aby účelové rezervní fondy IBB byly vyjmuty z LBB podle pravidel a podmínek uvedených v příloze;

d) biztosítja, hogy az IBB-céltartalékok a mellékletben felsorolt feltételek értelmében az LBB-ből kiválasztásra kerülnek;

1.Účelový rezervní fond IBB -1715,2 -2005,8 -2105,8 -2206,0 -2306,0 -2356,0 -2406,0 -2456,5 -2600,0 -2623,8 -2625,4 -2625,4 ---

1.IBB-céltartalék -1715,2 -2005,8 -2105,8 -2206,0 -2306,0 -2356,0 -2406,0 -2456,5 -2600,0 -2623,8 -2625,4 -2625,4 ---

(103) Účelové jmění WBK/IBB a kapitál potřebný pro podpůrný obchod IBB dosahovaly od počátku roku 1993 různých, respektive kontinuálně rostoucích hodnot. Tyto hodnoty jsou uvedeny v tabulce v bodě 142.

(103) A WBK/IBB-célvagyon és az IBB támogatási üzletágához mindenkor szükséges tőke értéke 1993 elejétől változó, illetve folyamatosan növekvő volt. Az értékeket a 142. szélzetszám alatti táblázat tartalmazza.

(44) Základní kapitál ve výši 187,5 milionu DEM vložený svého času do IBB zůstal součástí základního kapitálu LBB. LBB byla údajně v létech 1994 (75,01% podílů) a 1998 (24,99% podílů) opětovně prodána BGB.

(44) Az IBB által felvett 187,5 millió DEM alaptőke az LBB alaptőkéjében maradt. Az LBB-t ezzel szemben eladták 1994-ben (75,01%-a a részvényeknek) és 1998-ban (24,99%-a a részvényeknek) a BGB-nek.

(43) S vyčleněním IBB z LBB byl k 1. září 2004 převeden účelový rezervní fond zpět na Spolkovou zemi Berlín, přičemž byla část tohoto účelového rezervního fondu ve výši přibližně 1,1 miliardy EUR vložena spolkovou zemí ve formě dvou vkladů tichého společníka do LBB.

(43) Az IBB-nek az LBB-ből való kiválásával 2004. szeptember 1-jével a céltartalékot visszaruházták Berlin Tartományra, míg mintegy 1,1 milliárd EUR-t ebből a céltartalékból a tartomány két csendes betétjébe vittek be az LBB-ben.

(50) Zda je úhrada placena spolkové zemi či IBB je v tomto případě irelevantní, neboť jak spolková země jakožto zřizovatel, tak i IBB a LBB mohou potenciálně dosáhnout zisku v obou případech – buďto díky růstu hodnoty a výplatě zisku LBB nebo díky přírůstkům do účelového rezervního fondu IBB přináležejícího spolkové zemi.

(50) Annak, hogy az ellentételezést a tartománynak vagy az IBB-nek fizetik-e, itt nincs jelentősége, mert a tartomány mint fenntartó mind az IBB-ből, mind az LBB-ből profitálna minden esetben – vagy az LBB értékgyarapodása és nyereségkifizetése vagy az IBB-nek a tartományt megillető céltartalékába történő beáramlás útján.

(23) Při tomto převodu byl základní kapitál LBB zvýšen o někdejší základní kapitál WBK ve výši 187,5 milionu DEM. Tato částka se následně nezapočítává do jmění IBB. Fondy ze zisku WBK dosahovaly ke dni 31. prosince 1992 částky 1,9058 miliardy DEM. Tyto fondy ze zisku WKB se vykazovaly a vykazují jako účelový rezervní fond IBB.

(23) Az átruházás során az LBB alaptőkéje a WBK egykori, 187,5 millió DEM értékű alaptőkéjével emelkedett. Ezt az összeget azóta már nem számítják az IBB vagyonába. A WBK nyereségtartaléka 1992. december 31-én 1,9058 milliárd DEM-et tett ki. A WBK e nyereségtartalékát az IBB céltartalékának jelölték ki.

(42) V následujících letech podle vyjádření Německa setrvale vzrůstal účelový rezervní fond IBB. Účelový rezervní fond IBB však nebyl subjektu LBB k dispozici v plném rozsahu, neboť každoročně bylo vždy nutno využít jeho část pro účely ručení podpůrných obchodů IBB. Německo předložilo přesné údaje pro jednotlivé roky období let 1993 až 2003; tyto údaje jsou obsaženy v tabulce v bodě 149.

(42) A következő években Németország szerint folyamatosan nőtt az IBB céltartaléka. Ugyanakkor az IBB-céltartalék nem állt teljes terjedelmében az LBB rendelkezésére, mert egy részére minden évben az IBB támogató üzlete biztosításához volt szükség. Németország elküldte az 1993 és 2003 közötti egyes évekre vonatkozó pontos adatokat, amelyeket a 149. szélzetszám alatti táblázat tartalmaz.

(48) Rozhodnutí uhradit pouze využitou část účelového rezervního fondu IBB odůvodňuje Německo mimo jiné tím, že IBB má účelový rezervní fond k dispozici prioritně a že je LBB, pokud by tento fond nepostačoval, v první řadě povinna, snížit objem rizikových aktiv, popřípadě získat neprioritní prostředky na trhu. Spolková země Berlín má údajně jakožto vlastník IBB kdykoliv právo odebrat části účelového rezervního fondu.

(48) A csak az IBB-céltartalék igénybe vett része után történő ellentételezésre vonatkozó döntést Németország többek között azzal indokolja, hogy a tartalék elsődlegesen az IBB rendelkezésére áll, és ha ez nem lenne elég, az IBB elsődlegesen lenne köteles kockázati eszközeit leépíteni, illetve kisebb rangú forrásokat a piacon felvenni. Berlin Tartomány az IBB tulajdonosaként bármikor jogosult a céltartalékból részeket elvenni.

(71) Později, dlouho po uplynutí lhůty poskytnuté podle nařízení (ES) č. 659/1999 k podání připomínek třetích stran, BdB tento bod doplnil a obzvláště uvedl, že prodejní hodnota LBB zjištěná pro účely založení BGB, respektive prodejní hodnota účasti tichého společníka na LBB nezahrnovala IBB, takže se dle názoru BdB jeví jako vyloučené, že by byla v hodnotě prodeje účasti tichého společníka na LBB obsažena ručící funkce účelového rezervního fondu IBB.

(71) Egy későbbi időpontban, jóval a 659/1999/EK rendelet által harmadik fél állásfoglalása céljából biztosított határidőn túl a BdB kiegészítette ezt a pontot, és kifejtette különösen, hogy a BGB-alapítás céljából az LBB-re, illetve az LBB-ben lévő csendes betétre megállapított eladási érték nem terjedt ki az IBB-re, így a BdB véleménye szerint kizárhatónak tűnik, hogy az LBB-ben lévő csendes részesedés eladási árában benne lett volna az IBB-céltartalék szavatoló funkciója.

(27) LBB platila a i nadále platí průměrně 0,25% [12] za využívání účelového rezervního fondu IBB, ovšem pouze za částku, kterou v konkrétním případě skutečně využije. Platba není poukazována na účet Spolkové země Berlín, nýbrž na účet IBB. Při tom je třeba vzít v úvahu, že podíl účelového rezervního fondu IBB využivatelný jako kapitálová základna k ručení byl výrazně vyšší než částka, jež byla kdy využita. Fond začal být využíván teprve od roku 1995.

(27) Az LBB 0,25%-ot [12] fizetett, illetve fizet az IBB céltartalékának igénybevételéért, ugyanakkor mindig csak az igénybe vett összegre. A fizetés nem Berlin Tartományhoz, hanem az IBB-hez történik. Figyelembe kell venni, hogy az IBB céltartalékának felelős sajátforrás-bázisként használható része lényegesen nagyobb volt, mint a bármikor igénybe vett összeg. Igénybevételre csak 1995-től került sor.

(79) Společně s další redukcí majetkových položek, například v managementu úroků nebo odštěpením obchodů IBB (přibližně 20 miliard EUR majetku segmentu), a s důsledky konsolidace vznikne nakonec celkové zkrácení bilančního objemu z přibližně 189 miliard EUR v roce 2001 o přibližně [...]* EUR nebo [...]*% na přibližně [...]* EUR v roce 2006. Bez ohledu na odštěpení IBB, jejíž zhodnocení jako kompenzační opatření zůstává sporné [19], dojde ke snížení bilanční sumy o přibližně [...]*.

(79) A vagyontételek további csökkentéseivel — például a kamatgazdálkodásban, vagy az IBB fejlesztési üzletágának kiválásával (mintegy 20 milliárd EUR összegű ágazati vagyon) — és a konszolidációs hatásokkal együtt végül a mérlegfőösszeg a 2001. évi 189 milliárd EUR összegről mintegy [...] EUR-val vagy [...]%-kal 2006-ban kb. [...]-ra csökken. Az IBB kiválását figyelmen kívül hagyva, melynek kompenzációs intézkedésként való értékelése kérdéses [19], a mérlegfőösszeg körülbelül [...]-os csökkenése valósul meg.

(49) V této souvislosti Německo dále argumentovalo, že likvidita účelového rezervního fondu IBB je jako celek vázána v probíhajících obchodech IBB a není tudíž k dispozici LBB jakožto prostředek financování. Podle této argumentace musí tedy IBB podložit úvěry, které poskytuje, svými vlastními prostředky a při tom využít účelový rezervní fond. Německo prohlásilo, že jmění WBK nelze v důsledku těchto zvláštností srovnávat s volně disponibilním peněžitým vkladem, a tudíž je možné hovořit toliko o funkci ručící, a tudíž o funkci rozšiřování obchodní činnosti.

(49) Ebben az összefüggésben Németország a továbbiakban kifejtette, hogy az IBB-céltartalék likviditása az IBB fennálló üzleteiben teljesen le van kötve, és finanszírozási funkcióját tekintve nem áll az LBB rendelkezésére. Az IBB-nek az általa nyújtott hiteleket magának kell saját forrásokkal alátámasztania, és ehhez vissza kell nyúlnia a céltartalékhoz. Németország kijelentette, hogy a WBK-vagyont ezek miatt a sajátosságok miatt nem lehet összehasonlítani egy szabadon rendelkezésre álló pénzbefektetéssel, és hogy így csak a szavatoló és az üzlet kiterjesztésére irányuló funkcióról lehet szó.

(25) Jak již bylo uvedeno výše, mají být prodány akcie BGB držené zemí Berlín. Komise obdržela takový závazek. BerlinHyp má být v rámci privatizace BGB prodána buďto spolu s ní nebo samostatně (viz 285. bod odůvodnění). Dále má být IBB vyčleněna z BGB a rezervní fond IBB (již výše uvedený, ve své době na LBB převedený kapitál bývalé Wohnungsbau-Kreditanstalt — "WBK"), pokud by to nezpůsobilo pokles kvóty základního kapitálu pod 6% nebo kvóty celkového kapitálu pod 9,7% ke dni 1. ledna 2004, má být vyplacen zpět zemi Berlín.

(25) Amint már a fentiekben bővebben kifejtettük, Berlin tartománynak a BGB-ben lévő tulajdonrészei eladásra kell, hogy kerüljenek. A Bizottság kapott egy erre vonatkozó ígéretet. A BerlinHyp a BGB privatizációjának keretében ezzel együtt vagy külön eladásra kell, hogy kerüljön (lásd a 285. pontot). Ezenkívül az IBB-t ki kell választani a BGB-ből, és az IBB-céltartalékot (az egykori Wohnungsbau-Kreditanstalt — "WBK", fentiekben már említett, annak idején az LBB-re átvitt tőkéjét) — amennyiben ennek következtében 2004. január 1-i fordulónappal a sajáttőkehányad nem csökken 6,0% alá, illetve az össztőkehányad 9,7% alá — vissza kell fizetni Berlin tartománynak (lásd a 279. pontot).

(32) Komise nicméně uznala, že účelový rezervní fond LBB nevytvářel žádnou likviditu, neboť fondy ze zisku WBK vykazované jako účelový rezervní fond IBB bylo nutno podle zákona o zřízení IBB ze dne 25. listopadu 1992, aniž by byla dotčena jejich funkce jakožto kapitálu k ručení ve smyslu KWG, použít přednostně k financování podpůrných úkolů IBB a že LBB nemůže převedené prostředky použít přímo pro své úvěrové obchody. Aby mohla LBB skutečně rozšířit své obchody, musila další objem úvěrů refinancovat v plné výši na kapitálovém trhu, takže spolková země nemůže očekávat stejnou renditu jako investor likvidního kapitálu.

(32) A Bizottság ugyanakkor elismerte, hogy az LBB céltartaléka nem eredményezett likviditást, mert az IBB céltartalékának kinevezett WBK-nyereségtartalék az IBB létrehozásáról szó, 1992. november 25-i törvény szerint, a KWG értelmében vett szavatoló saját tőke funkciójának sérelme nélkül elsősorban az IBB támogatási feladatainak finanszírozására szolgál, és az LBB az átruházott forrásokat nem használhatja közvetlenül hitelüzletéhez. Az üzlet tényleges bővítése érdekében az LBB-nek a kiegészítő hitelmennyiséget a tőkepiacon kellett refinanszíroznia teljes összegében, úgyhogy a tartomány nem várhatja ugyanazokat a hozamokat, mint egy likvid tőkét adó finanszírozó.

(77) Při uplatňování zásady investora v podmínkách tržního hospodářství se musíme zaměřit na takového investora, jenž se nachází ve srovnatelné situaci. V daném případě se spolková země jakožto investor rozhodla pro alternativu vázání likvidity účelového rezervního fondu v podnikatelské činnosti IBB a tento kapitál nedat k dispozici LBB ve funkci prostředku k financování. Spolková země pomocí tohoto kapitálu dociluje vlastních výnosností (viz body 40 až 64). Kromě toho zvláštní jmění IBB přináleží i nadále výlučně spolkové zemi, a to i po vložení LBB do BGB. Proto je nesprávné i tvrzení, že LBB vlastně zaplatila úhradu zapravenou subjektu IBB sama sobě. Kromě toho je v případě investora v podmínkách tržního hospodářství běžné vzdát se úhrady ve prospěch třetích osob, zejména tehdy, je-li takovou třetí osobou podnik nebo soubor majetku, jenž se nachází ve výlučném vlastnictví investora.

(77) A piacgazdasági szabályok szerint cselekvő befektető elvének alkalmazása során olyan befektetőre kell gondolni, aki összehasonlítható helyzetben van. Ebben az esetben a tartomány mint befektető úgy döntött, hogy a céltartalék likviditását az IBB üzleteiben köti meg, és ennek a tőkének a finanszírozó funkcióját nem bocsátja az LBB rendelkezésére. A tartomány ezzel a tőkével saját jövedelmezőségre tesz szert (ld. a 40-64 szélzetszám). Az IBB-különvagyon továbbra is kizárólag a tartományt illeti meg, az LBB-nek a BGB-be történt bevitelét követően is. Ezért téves az az állítás, hogy az LBB az IBB-hez fizetett ellentételezést magának fizette volna. Továbbá egy piacgazdasági szabályok szerint cselekvő befektető számára megszokott, hogy ellentételezési igényét harmadik fél részére átengedi, különösen akkor, ha a harmadik fél esetében egy olyan vállalkozásról vagy vagyontömegről van szó, amely a befektető kizárólagos tulajdonában áll.