Usted buscó: riigihankemenetlused (Estonio - Húngaro)

5.2 riigihankemenetlused ja riigiabi
5.2 a beszerzéshez és az állami támogatáshoz kapcsolódó kérdések

sellest olenemata toimuvad pärast 1. maid 2004 algatatud riigihankemenetlused vastavalt asjaomastele liidu õigusaktidele.
2004. május 1jét követően indított közbeszerzési eljárások lefolytatására azonban a vonatkozó uniós jogi aktusokat kell alkalmazni.

saavutada täielikult toimivad riigihankestruktuurid, mis tagavad, et riigihankemenetlused viiakse ellu täielikus kooskõlas eÜ standarditega.
teljesen működőképes közbeszerzési struktúrák kialakítása, amelyek biztosítják a közbeszerzési eljárások közösségi szabványoknak megfelelő működését.

Õigusaktide ühtlustamine — asjade riigihankemenetlused — direktiivid 77/62 ja 93/36 — lepingute sõlmimine
jogszabályok közelítése – Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 77/62 és 93/36 irányelvek – szerződések odaítélése

•euroopa komisjon võib tunnistada riiklike büroode ja kolmandate riikidekorraldatavad riigihankemenetlused enda omadega võrdväärseks, pidades silmasrahvusvaheliselt tunnustatud standardeid.
•az európai bizottság egyszerűbben delegálhat feladatokataz európai beruházási banknak és az európai beruházási alapnak, hogy így felhasználhassaszakértelmüket.

Õigusaktide ühtlustamine — asjade riigihankemenetlused — direktiiv 93/36 — erandid üldistest reeglitest — kitsas tõlgendamine
jogszabályok közelítése – Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 93/36 irányelv – a közös szabályoktól való eltérések – szigorú értelmezés

pealegi põhinevad riigihankemenetlused – nii oma laadilt kui ka ühenduse vastava valdkonna õigusnormide süsteemi kohaselt – hankija ja menetlustes osalevate ettevõtjate vahelisel usaldusel.
másfelől mind jellegüknél fogva, mind a tárgybeli közösségi jog rendszerére tekintettel a közbeszerzési eljárások alapja az ajánlatkérők és a részt vevő gazdasági szereplők közötti bizalmi viszony.

(48) euroopa parlamendi ja nõukogu 13. detsembri 1999. aasta direktiiv 1999/93/eÜ elektroonilisi allkirju käsitleva ühenduse raamistiku kohta [19] ja euroopa parlamendi ja nõukogu 8. juuni 2000. aasta direktiiv 2000/31/eÜ infoühiskonna teenuste teatavate õiguslike aspektide, eriti elektroonilise kaubanduse kohta siseturul (direktiiv elektroonilise kaubanduse kohta) [20], peaksid käesoleva direktiivi kontekstis kehtima elektrooniliste vahenditega toimuva teabeedastuse kohta. riigihankemenetlused ja teenuste hankelepingu pakkumiste konkurssidele kohaldatavad reeglid nõuavad turvalisuse ja konfidentsiaalsuse kõrgemat taset, kui on nõutud kõnealustes direktiivides. seetõttu peaksid pakkumiste, osavõtukutsete ja plaanide ning projektide elektrooniliseks vastuvõtmiseks mõeldud seadmed vastama täiendavatele erinõuetele. selleks tuleb kutsuda üles kasutama võimalikult sageli elektroonilisi allkirju, eriti täiustatud tehnoloogial põhinevaid elektroonilisi allkirju. lisaks sellele võiks vabatahtlike akrediteerimisskeemide olemasolu moodustada soodsa raamistiku nende seadmete sertifitseerimisteenuste täiustamisele.
(48) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/ek európai parlamenti és tanácsi irányelvet [19], valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/21/ek európai parlamenti és tanácsi irányelvet ("elektronikus kereskedelemről szóló irányelv") [20] ezen irányelv összefüggésében az információ elektronikus úton történő továbbítására kell alkalmazni. a közbeszerzési eljárások és a szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatokra irányadó szabályok az említett irányelvekben előírtnál magasabb biztonsági és titkossági szintet tesznek szükségessé. ennek megfelelően az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek további különleges követelményeknek kell megfelelniük. e célból az elektronikus aláírások, különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát a lehetséges mértékben ösztönözni kell. emellett az önkéntes akkreditációs rendszerek megléte kedvező keretrendszert biztosíthat az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalának emeléséhez.