検索ワード: szennyes (ハンガリー語 - イタリア語)

jósua pedig szennyes ruhába vala öltöztetve, és áll vala az angyal elõtt.
giosuè infatti era rivestito di vesti immonde e stava in piedi davanti all'angelo

És azt is megértem, hogy borzasztó lehet, ha valakinek az elmúlt élete szennyes emlékekkel van tele.
non ho capito altro che le macchie del vostro passato erano una tortura per voi.

Életem értelme, elvesztett szerelmem, megtépázott reményeim, megcsúfolt hitem mind ott kavarogtak a szennyes forgatagban.
pareva che la mia vita solitaria, il mio amore perduto, le mie speranze infrante, la mia fede svanita, tutti i miei dolori si fossero riuniti in quella corrente furiosa.

mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyûrûs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában;
supponiamo che entri in una vostra adunanza qualcuno con un anello d'oro al dito, vestito splendidamente, ed entri anche un povero con un vestito logoro

keserű és szennyes emlékeitől menekülni próbál, száműzetésben keres megnyugvást, s lélektelen, érzéki örömökben akarja föllelni az elveszett boldogságot. hiába.
la vostra memoria non si nutrisce altro che di amari ricordi, voi errate di continuo cercando l'oblio nell'esilio, la felicità nei piaceri; voglio alludere a piaceri sensuali e bassi, a quelli che ottenebrano l'intelletto e macchiano il sentimento.

Ó, akkor még nem volt semmi baj. olyan volt az emlékezetem, mint a kristálytiszta forrás. a szennyes áradat még nem fertőzte meg, nem posványosította el.
— era bello e limpido; nessun'acqua impura avevalo trasformato in una fetida gora.

megráztam a fejemet. el sem tudtam képzelni, hogy szegény emberek kedvesek is lehetnek. meg aztán: úgy beszélni, úgy viselkedni, mint ők, műveletlennek maradni, mint azok a szegény asszonyok, akiket láttam olykor, amint gyermeküket dajkálták, vagy a szennyest mosták a gatesheadi parasztházak ajtajában! nem, nem vagyok hős, ezen az áron nem kell a szabadság.
scrollai la testa; non potevo capire come avrebbe potuto esser buona quella gente se era povera; e poi imparare a parlar come i poveri, acquistare le loro maniere, non avere educazione, crescere come quelle misere donne, che vedevo allattare i bimbi e lavare il bucato sulla porta delle casupole del villaggio; no, non ero abbastanza eroica per acquistare la libertà col suo corteo di miserie.