検索ワード: ympäristöpäästöjä (フィンランド語 - ハンガリー語)

4.2.2 valokuvapinnoitteet: pfos-aineet hankitaan tiivisteinä, joita sitten laimennetaan laajasti sellaisten ominaisuuksien aikaansaamiseksi, jotka ovat oleellisia työterveyden ja -turvallisuuden varmistamiseksi sekä tuotteiden yleisen suorituskyvyn valvomiseksi valokuvien käsittelyä koskevissa erityissovelluksissa. toivotut ominaisuudet liittyvät muun muassa sähköstaattisten varausten sekä kitka-ja tarttumisominaisuuksien kontrollointiin, lian hylkimiseen ja muihin pinta-aktiivisiin ominaisuuksiin, joita tarvitaan laadukkaassa kuvanvalmistuksessa. tuotantotekniikka vaatii jopa 18 kuvapinnan levittämistä nopeasti liikkuvalle filmipohjalle siten, että syntyy yhtenäinen, tavallisesti alle 0,11 millin paksuinen kerros. käytettävät nesteet eivät saa olla fotoaktiivisia, sen sijaan niiden on oltava helposti levitettäviä ja mahdollistettava seuraavien kerrosten tehokas tarttuminen. antistaattiset ominaisuudet ovat oleellisia, jotta voidaan minimoida tulipalon tai räjähdyksen riski ja niistä työntekijöille tai laitteistoille aiheutuvat vahingot. pfos-aineiden käyttö on vähentynyt viime vuosina ainakin 60 prosenttia. tämä johtuu niiden korvaamisesta vähemmän tärkeissä sovelluksissa muilla aineilla sekä filmin käytön yleisestä vähenemisestä, kun useissa kuluttajien, terveydenhuollon ja elinkeinoelämän käyttämissä sovelluksissa on siirrytty digitaalikuvaukseen. jäljelle jäävistä käyttötarkoituksista aiheutuu vuosittain alle 8 kilon suuruiset ympäristöpäästöt. on todennäköistä, että digitaalikuvauksen yleistyminen johtaa filmien valmistuksessa tarvittavien ainemäärien jatkuvaan vähenemiseen. toisaalta esimerkiksi digitaalikuvien tulostamisessa tarvittavien valokuvapaperien kysynnän arvioidaan jatkuvan. laajasta tutkimustyöstä huolimatta näille pfos-aineiden harvoille jäljelle jääneille käyttötarkoituksille ei ole onnistuttu löytämään vaihtoehtoa. uusien prosessien, joita ei vielä ole edes keksitty, kehittämiseen, täytäntöönpanoon, testaamiseen ja hyväksymiseen kuluu ainakin 10 vuotta. jos poikkeusta ei myönnetä, valmistus ei voi jatkua eu:ssa. muualla maailmassa se sen sijaan voi jatkua ongelmitta. kun otetaan huomioon edellä todettu sekä asiaa koskevan uuden todistusaineiston puuttuminen, etsk suosittaa, ettei kyseisen poikkeuksen poistamiselle aseteta mitään määräaikaa.4.2.3 kromipinnoituksen sumunestoaineet: laimennettuina käytettävät pfos-aineet suojelevat niiden työntekijöiden terveyttä ja turvallisuutta, joiden tehtäviin kuuluu alustojen koriste-ja suojapinnoitus kromipinnoitteella auto-ja kulutustavarateollisuudessa. pfos-aineet vähentävät myös pintajännityksiä, ja niitä käytetään kostutusaineina etenkin muovien etsauksessa. on kiistaton tosiasia, että kromipinnoitusta tehdään raskaassa ja mahdollisesti vaarallisessa työympäristössä varsinkin silloin, kun käytössä on tunnetusti syöpää aiheuttaviin cr vi -kromiyhdisteisiin pohjautuvia prosesseja. sen vuoksi on oleellisen tärkeää huolehtia sumunpoistosta sekä lopettaa työntekijöiden lisääntynyt altistuminen. tilannetta voidaan parantaa ottamalla käyttöön cr iii -kromiyhdisteisiin perustuvia prosesseja, mutta sellaisia ei vielä ole täysimittaisesti käytettävissä. ainoastaan pfos-pohjaisten pinta-aktiivisten aineiden on toistaiseksi osoitettu säilyvän stabiileina molemmissa edellä mainituissa käyttöympäristöissä. scherin mukaan pfos-aineiden vuosittainen käyttö näihin tarkoituksiin oli euroopassa vuonna 2000 noin 10 tonnia. arviot ympäristöpäästöjen vuosittaisesta kokonaismäärästä vaihtelevat huomattavasti sen mukaan, mitä prosesseja käytetään ja miten kyseisten prosessien yhteydessä valvotaan päästöjä, kierrätystä ja jätteiden polttoa. saksan elinkeinoelämän tekemän, paikalliseen parhaaseen käytäntöön perustuvan arvion mukaan päästöt voisivat olla niinkin vähäiset kuin 500 kiloa vuodessa, jos samaa käytäntöä sovellettaisiin kaikkialla euroopassa. päästöt voivat kuitenkin olla suuremmat, jos käytetään huonompaa teknologiaa ja valvonta on heikompaa. kun otetaan huomioon, että kromipinnoitus on laajin pfos-aineiden jäljelle jäänyt jatkuva käyttötarkoitus ja että teknologian kehittymisen ansiosta jo nyt on saatavilla joitakin vaihtoehtoisia ratkaisuja, näyttää tarkoituksenmukaiselta asettaa aikaraja, jonka kuluessa tätä käyttötarkoitusta varten ehdotettava poikkeus on poistettava. lisäksi olisi scherin ehdotuksen mukaisesti välittömästi tehtävä tutkimus työperäisestä altistumisesta sekä pitkän aikavälin arvio ympäristöriskeistä. tutkimukset olisi tehtävä yhteistyössä alan teollisuuden kanssa sen varmistamiseksi, että tuotanto voi jatkua myös eu:ssa. ei ole mitään syytä häätää yhtä autoteollisuuden erittäin tärkeää valmistusvaihetta unionin ulkopuolelle, sillä silloin ilmeisenä vaarana on, että myös jäljelle jäävä valmistus lähtee perässä. ei saa myöskään syntyä tilannetta, että pfos-pohjaisten sumunpoistajien käytön ennenaikainen lopettaminen lisäisi työntekijöiden terveysriskejä. etsk suosittaa, että tätä käyttötarkoitusta varten myönnettävä poikkeus olisi voimassa vain viisi vuotta, minkä jälkeen komissio ja scher tarkastelisivat asiaa uudelleen.
4.2.2 fotográfiai bevonatok: a pfos-szel rokon anyagokat koncentrált oldatokban szerzik be, majd erősen hígítják, hogy a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz, valamint a különleges fotóleképezési alkalmazásokban a teljes termékteljesítmény-szabályozáshoz egyaránt szükséges egész sor tulajdonságot biztosítsák. ezek a kívánatos tulajdonságok magukban foglalják az elektrosztatikus töltés, a súrlódás és tapadás szabályozását, a portaszítást és egyéb felületaktív tulajdonságokat, melyek a magas színvonalú leképezéshez szükségesek. a gyártástechnológia megköveteli, hogy akár 18 leképezési réteget alkalmazzanak egy gyorsan mozgó filmalapon, hogy létrejöjjön az általában 0,11 mm-nél vékonyabb egységes réteg. a felhasznált folyadékok nem lehetnek fényérzékenynek, ugyanakkor lehetővé kell tenniük az egyenletes terülést és a további rétegekhez való jó tapadást. az antisztatikus tulajdonságok kulcsfontosságúak a tűz-vagy robbanásveszély és az abból következő személyi sérülés, illetve a berendezés károsodása veszélyének minimálisra csökkentése érdekében. a pfos-szel rokon anyagok használata az utóbbi években legalább 60%-kal csökkent egyrészt azáltal, hogy a kevésbé kritikus alkalmazásokban mással helyettesítették őket, másrészt pedig amiatt, hogy számos fogyasztási, egészségügyi és ipari alkalmazásban a digitális technológia térnyerésével általánosságban csökkent a filmfelhasználás. a fennmaradó felhasználások környezeti kibocsátása évente 8 kg-nál kevesebb. valószínű, hogy a digitális technika irányába történő további elmozdulás további csökkenést eredményez majd a filmgyártáshoz szükséges mennyiségekben, bár a fotópapír iránti igény, például a digitális képek kinyomtatásához, várhatóan megmarad. a kiterjedt kutatás ellenére a pfos-szel rokon anyagok e néhány megmaradt felhasználásában még nem azonosították be a helyettesítésre alkalmas anyagokat. Új eljárásokra lesz szükség a folyamat befejezéséhez, melyeket még nem találtak fel, és melyek kifejlesztéséhez, bevezetéséhez, teszteléséhez és akkreditálásához legalább 10 év szükséges. ezen eltérés hiányában a gyártás nem történhetne az eu-ban, másutt azonban minden nehézség nélkül folytatódhatna. tekintetbe véve a fentieket, valamint az aggodalomra okot adó bármilyen új bizonyíték hiányában az egszb azt javasolja, hogy az eltérés megszüntetéséhez ne tűzzenek ki határidőt.4.2.3 a krómköd keletkezését gátló anyagok krómozásnál: a pfos-szel rokon anyagok híg oldatban védik azoknak a dolgozóknak az egészségét és biztonságát, akik a gépkocsigyártásban és más fogyasztó-irányultságú iparban a fémek vagy műanyag hordozók dekorációs és védő krómozásával foglalkoznak. ezek a felületi feszültséget is csökkentik és nedvesítenek; különösen a műanyagmaratásban. a krómozás munkakörülményei elismerten durvák és potenciálisan veszélyesek, különösképpen a cr(vi)-on alapuló eljárásokban, mely ismert karcinogén. ezért a krómköd keletkezésének meggátlása és a megnövekedett emberi expozíció alapvetően fontos. a helyzet javítható a cr(iii)-on alapuló eljárások alkalmazása révén, de ezek még nem teljes mértékben állnak rendelkezésre. ezen körülmények bármelyikében eddig csak a pfos-alapú felületaktív anyagok bizonyultak stabilnak. az ekktb szerint 2000-ben az európai felhasználás 10 tonna körül volt. a környezetbe való teljes évi kibocsátásra vonatkozó becslések jelentős mértékben különböznek, attól függően, hogy milyen eljárásokat alkalmaztak és ezek ellenőrzése milyen mértékű volt, a kibocsátást, az újrahasznosítást és a hulladékégetést tekintve. egy, a helyi bevált gyakorlaton alapuló német ipari becslés szerint a teljes kibocsátás akár mindössze évi 500 kg lehet, ha egész európára vetítik ki. ha kevésbé jó technológiát és ellenőrzést alkalmaznak, a kibocsátás nagyobb lehet. mivel a krómozás a legnagyobb fennmaradó területe a pfos-szel rokon anyagok felhasználásának, és mivel a technológia fejlődik, és bizonyos fokig már rendelkezésre állnak alternatívák, helyesnek tűnik egy határidő kitűzése erre az eltérésre vonatkozóan, valamint, amint azt az ekktb is javasolta, a foglalkozási káros hatások elemzését és a környezeti kockázatok hosszabb távú értékelését haladéktalanul el kell végezni. ezeket az iparral együttműködve kell elvégezni annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás az eu-ban folytatódhasson. semmi nem ösztönöz arra, hogy a gépkocsigyártásból egy kritikus fázist kiiktassanak, ha nyilvánvaló a kockázat, hogy a gyártás többi részét végül szintén beszüntetik. ugyanakkor a pfos-szel rokon krómködelfojtók bármilyen idő előtti kiiktatása sem vezethet a dolgozók egészségének nagyobb veszélyeztetéséhez. az egszb azt javasolja, hogy ez az eltérés csak egy ötéves időszakra vonatkozzon, mielőtt az európai bizottság és az ekktb elvégzi a felülvizsgálatot.