검색어: kapitālieguldītājs (라트비아어 - 헝가리어)

pirmkārt, kapitālieguldītājs veic slēpto ieguldījumu tikai uz noteiktu termiņu.
először is, az ilyen tőkejuttatásokat a befektető csak korlátozott időre szokta rendelkezésre bocsátani.

kapitālieguldītājs neorientējas pēc nozares vidējā sasnieguma, bet gan uz nākotnes izredzēm.
a befektetők nem az ágazati átlaghoz, hanem a jövőbeni kilátásokhoz igazodnak.

ar atteikšanos no balsstiesībām kapitālieguldītājs neizmanto iespēju iespaidot bankas vadības lēmumus.
a szavazati jogról való lemondással a befektető elszalasztja azt a lehetőséget is, hogy a bank ügyvezetését befolyásolja.

kapitālieguldītājs tirgus ekonomikas nosacījumos nebūtu piekritis saņemt mazāku kopatlīdzību attiecīgā uzņēmuma slikto rezultātu dēļ.
egy piacgazdasági befektető nem lenne hajlandó egy alacsonyabb átalánydíjat elfogadni az adott vállalkozás kedvezőtlenebb eredménye miatt.

arī privāts kapitālieguldītājs neizvērtē vienīgi gaidāmo peļņu no kapitāla, bet ņem vērā arī citus stratēģiskus apsvērumus.
egy magánbefektető sem csak a várható hozamokra figyel, hanem más stratégiai megfontolásokat is mérlegel.

jāpiebilst, ka par atlīdzību, ko pienāktos maksāt par ieguldīto kapitālu, parasti vienojas kapitālieguldītājs ar uzņēmumu.
azonban azt is meg kell említeni, hogy a bevitt tőke után járó díjat rendszerint a vállalkozás és a befektető állapítja meg.

lai nepakļautu sevi tādam riskam, kapitālieguldītājs, kas darbojas tirgus ekonomikas apstākļos, būtu pieprasījis atbilstošu atlīdzību.
egy piacgazdasági befektető méltányos díjat követelne azért, hogy ilyenfajta kockázatnak teszi ki magát.

ja tirgus ekonomikas apstākļos darbīgs kapitālieguldītājs palielina bankai pašu kapitālu, viņš pieprasa par to atbilstošu līdzdalību bankas peļņas sadalē.
amennyiben egy piacgazdasági befektető egy bankba tőkét fektet be, akkor a bank nyereségeiből méltányos részesedést követel.

kapitālieguldītājs tirgus ekonomikā droši vien pieprasītu piemaksu par tik liela kapitāla ieguldījumu ar relatīvi un absolūti lielu summu, kā lts fondu apjoms.
egy piacgazdasági alapon tevékeny befektető valószínűleg felárat követelt volna az lts-eszközök relatív és abszolút nagyságrendjének megfelelő tőkeinjekció után.

tādēļ kapitālieguldītājs nevar par slēpto ieguldījumu saņemt tādu pašu ienākumu no kapitāla kā no banku uzraudzības tiesiski atzītiem pašu kapitāla instrumentiem, it sevišķi par pamatkapitāla ieguldījumu.
a befektető ezért nem várhat ugyanolyan mértékű ellenszolgáltatást egy csendestársi tőkejuttatás után, mint a bankfelügyeleti megközelítésben korlátlan időtartamúnak tekinthető sajáttőke-konstrukciók esetében, különösen tekintettel az alaptőke-juttatásokra.

ja turpretim federālā zeme atsakās no tirgum atbilstošas atlīdzības, tā nerīkojas kā tirgus ekonomikas apstākļos darbīgs kapitālieguldītājs un sagādā bankai westlb atvieglojumus, kas atspoguļo valsts atbalstu.
ezzel szemben, ha a tartomány lemond a piacnak megfelelő díjazásról, akkor nem úgy viselkedik, mint egy piacgazdasági befektető, és olyan kedvezményben részesíti a westlb-t, ami állami támogatásnak minősül.

citādi jebkura valsts investīcija kādā bankā, kuras rentabilitāte ir zem vidējās, būtu jāatzīst par valsts atbalstu, kamēr tajā pašā laikā privāts kapitālieguldītājs arī investē tieši tajā uzņēmumā.
máskülönben minden, átlag alatti hozammal bíró bankba történő állami beruházás állami támogatást jelentene, míg a magánbefektetők ezzel egyidejűleg ugyanabba a vállalatba tőkét fektetnének be.

kā to uzsvēra komisijas konsultanti, saprātīgs kapitālieguldītājs šādi nerīkosies, t.i., piekrist veikt būtisku kapitālieguldījumu, vispirms nevienojoties par atlīdzības aprēķināšanas piemērotu metodi.
ahogyan azt a bizottság szakértői is hangsúlyozták, egy piacgazdasági befektető bizonyára nem így viselkedett volna, azaz egy jelentős tőkebefektetéshez csak akkor járult volna hozzá, ha már előtte egy megfelelő díj-megállapítási módszerben megállapodtak volna.

ja stingri ievērotu šādu argumentu, tad tas nozīmētu, ka kapitālieguldītājs par savu ieguldījumu šādā uzņēmumā, ko raksturo kā drošu, nedrīkstētu nekādā gadījumā prasīt riska piemaksu peļņai par bezriska valsts aizņēmumiem.
ha szigorúan követnénk ezt az érvelést, akkor ez azt jelentené, hogy a befektető egy olyan vállalkozásba történt befektetése után, amely „biztosnak” minősül, nem követelhetne kockázatmentes állami kötvény hozamára kockázati díjat.

tā kā šīs kopdarbības rezultātā nesamazinās ne westlb ieskaitītā kapitāla izlietojamība, ne palielinās westlb izdevumi sakarā ar šo pārskaitījumu, tad kopdarbība nevarētu arī iespaidot atlīdzības lielumu, kuru varētu pieprasīt kapitālieguldītājs atbilstoši tirgus ekonomikas nosacījumiem par savu bankas rīcībā nodoto pašu kapitālu.
mivel e szoros együttműködéssel az átruházott tőke funkciója nem korlátozódik, illetve nem emelkednek a westlb átruházásból származó költségei sem, ezért e szoros együttműködés nem befolyásolhatja a díjazás mértékét, amit egy piacgazdasági befektető a bevitt tőke után a banktól követelne.

kā jau iepriekš norādīts, kapitālieguldītājs tirgus ekonomikas apstākļos, kuram ir jau kapitāldaļas vienā uzņēmumā, nebūtu atteicies no pilnas tiešas atlīdzības, ja viens vai vairāki akcionāri gūst peļņu no kapitālieguldījuma, pašiem neveicot nekādu atbilstošu ieguldījumu.
mint fentebb kimutattuk, a piacgazdasági alapon tevékeny befektető, akinek már van részesedése egy társaságban, nem fog lemondani a teljes és közvetlen ellenszolgáltatásról, ha egy vagy több részvénytulajdonos profitál a tőkeinjekcióból, anélkül hogy maguk megfelelően hozzájárultak volna ahhoz.

augstākā tiesa kapitālieguldītāja principu tirgus ekonomikas apstākļos piemērojot tikai tādos gadījumos, ja notiek valsts intervences zaudējumu nesošos uzņēmumos vai ekonomikas nozarēs ar strukturāli lieku kapacitāti.
a bíróság a „piacgazdasági befektető elvét” csak akkor alkalmazza, ha veszteséges vállalkozásokba illetve strukturális többletkapacitással rendelkező gazdasági ágazatokba történt beavatkozásról van szó.