검색어: aperuit (라틴어 - 헝가리어)

et cucurrit unus et aperuit ostia pomeri
and one of them ran to the door of the orchard, and opened it.

tunc aperuit illis sensum ut intellegerent scriptura
akkor megnyilatkoztatá az õ elméjöket, hogy értsék az írásokat.

dixerunt ergo illi quid fecit tibi quomodo aperuit tibi oculo
Újra mondák pedig néki: mit csinált veled? mimódon nyitotta meg a szemeidet?

lacum aperuit et effodit eum et incidet in foveam quam feci
gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált.

caph manum suam aperuit inopi et palmas suas extendit ad paupere
markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködõnek.

recordatus quoque dominus rahelis exaudivit eam et aperuit vulvam illiu
megemlékezék pedig az isten rákhelrõl; és meghallgatá õt az isten és megnyitá az õ méhét.

erat autem sabbatum quando lutum fecit iesus et aperuit oculos eiu
mikor pedig jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.

sed unus militum lancea latus eius aperuit et continuo exivit sanguis et aqu
nem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az õ oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki [abból.]

qui posuit orbem desertum et urbes eius destruxit vinctis eius non aperuit carcere
ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, [és ]foglyait nem bocsátá haza!

et aperuit os suum in blasphemias ad deum blasphemare nomen eius et tabernaculum eius et eos qui in caelo habitan
megnyitá azért az õ száját isten ellen való káromlásra, hogy szidalmazza az õ nevét és az õ sátorát, és azokat, a kik a mennyben laknak.

quidam autem dixerunt ex ipsis non poterat hic qui aperuit oculos caeci facere ut et hic non moreretu
némelyek pedig mondának közülök: nem megtehette volna-é ez, a ki a vaknak szemét felnyitotta, hogy ez ne haljon meg?

et aperuit puteum abyssi et ascendit fumus putei sicut fumus fornacis magnae et obscuratus est sol et aer de fumo pute
megnyitá azért a mélységnek kútját: és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemenczének füstje; és meghomályosodék a nap és a levegõég a kút füstje miatt.

mane facto surrexit homo et aperuit ostium ut coeptam expleret viam et ecce concubina eius iacebat ante ostium sparsis in limine manibu
mikor pedig felkelt az õ ura reggel, és kinyitotta a ház ajtaját, és kiment, hogy útnak induljon, ímé az asszony, az õ ágyasa, ott feküdt elterülve a ház ajtaja elõtt, és kezei a küszöbön.

locus autem scripturae quam legebat erat hic tamquam ovis ad occisionem ductus est et sicut agnus coram tondente se sine voce sic non aperuit os suu
az írásnak helye pedig, melyet olvasott, ez vala: mint juh viteték mészárszékre, és mint a bárány az õ nyírõje elõtt néma, azonképen nem nyitotta fel az õ száját.

eiectis autem omnibus foras petrus ponens genua oravit et conversus ad corpus dixit tabita surge at illa aperuit oculos suos et viso petro resedi
ter pedig mindenkit kiküldvén, térdre esve imádkozék; és a [holt] testhez fordulván, monda: tábitha, kelj fel! az pedig felnyitá szemeit; és meglátván pétert, felüle.

cumque orasset heliseus ait domine aperi oculos huius ut videat et aperuit dominus oculos pueri et vidit et ecce mons plenus equorum et curruum igneorum in circuitu helise
És imádkozott elizeus és monda: Óh uram! nyisd meg kérlek az õ szemeit, hadd lásson. És megnyitá az Úr a szolga szemeit és láta, és ímé a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel elizeus körül.

aperuit itaque dominus molarem dentem in maxilla asini et egressae sunt ex eo aquae quibus haustis refocilavit spiritum et vires recepit idcirco appellatum est nomen loci illius fons invocantis de maxilla usque in praesentem die
kor meghasítá isten a zápfogat, mely az állcsontban volt, és víz fakadt ki abból. Õ pedig ivott, ereje megtért, és megéledett. azért neveztetik a "segítségül hívás forrásának" [e hely] lehiben mind e mai napig,