검색어: clamorem (라틴어 - 헝가리어)

contrita est moab adnuntiate clamorem parvulis eiu
elnyomorodott moáb, kicsinyei sikoltva kiáltanak.

contemnit multitudinem civitatis clamorem exactoris non audi
fiaik meggyarapodnak, a legelõn nagyranõnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.

verba mea auribus percipe domine intellege clamorem meu
uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!

si laeseritis eos vociferabuntur ad me et ego audiam clamorem eoru
ha nyomorgatod azt, és hozzám kiált, meghallgatom az õ kiáltását.

numquid clamorem eius deus audiet cum venerit super illum angusti
meghallja-é kiáltását az isten, ha eljõ a nyomorúság reá?

ut pervenire facerent ad eum clamorem egeni et audiret vocem pauperu
hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és õ a nyomorultak kiáltását meghallja.

qui obturat aurem suam ad clamorem pauperis et ipse clamabit et non exaudietu
a ki bedugja fülét a szegény kiáltására; õ is kiált, de meg nem hallgattatik.

cum ergo audissent clamorem in pomerio famuli domus inruerunt per posticam ut viderent quidnam esse
so when the servants of the house heard the cry in the orchard, they rushed in by the back door to see what was the matter.

sit homo ille ut sunt civitates quas subvertit dominus et non paenituit eum audiat clamorem mane et ululatum in tempore meridian
És legyen az az ember olyan, mint azok a városok, a melyeket elvesztett az Úr és meg nem bánta; és halljon reggel kiáltozást, és harczi riadót délben.

et ascendit universa multitudo post eum et populus canentium tibiis et laetantium gaudio magno et insonuit terra ad clamorem eoru
És felvonult utána az egész nép, és a nép sípolt és felette ujjongott, úgy hogy a föld is megrepedne kiáltásuk zajától.

ventrem meum ventrem meum doleo sensus cordis mei turbati sunt in me non tacebo quoniam vocem bucinae audivit anima mea clamorem proeli
oh én belsõm, oh én belsõm! aléldozom, oh én szívemnek rekeszei! háborog a szívem, nem hallgathatok! hiszen hallottad én lelkem a kürt szavát, a harczi riadót!

cor meum ad moab clamabit vectes eius usque ad segor vitulam conternantem per ascensum enim luith flens ascendet et in via oronaim clamorem contritionis levabun
szívem kiált moábért, a melynek végvárai zoárig, a három éves üszõig nyúltanak; mert luhith hágóján sírással mennek fel, és mert horonaim útján romlásuknak kiáltását hallatják.