검색어: anticipation on his fall was so widespread (영어 - 헝가리어)

his fall was softened a little by the carpet, and gregor's back was also more elastic than he had thought, which made the sound muffled and not too noticeable.
kissé felfogta az esést a szőnyeg, és gregor háta is rugalmasabb volt, mint gondolta; így történt, hogy a tompa zaj nem is volt olyan feltűnő.

those who had concurred in the challenge adhered to his party of course, excepting only ralph de vipont, whom his fall had rendered unfit so soon to put on his armour.
hozzá csatlakoztak természetesen azok, akik tegnap vele együtt a kihívók közé tartoztak - kivéve ralph de vipont lovagot, aki úgy bukott le a lóról, hogy nagyon megütötte magát, és egyelőre harcképtelenné vált.

and it was so, that when solomon had made an end of praying all this prayer and supplication unto the lord, he arose from before the altar of the lord, from kneeling on his knees with his hands spread up to heaven.
És mikor elvégezte salamon az Úr elõtt való minden imádságát és könyörgését, felkele az Úr oltára elõl, és megszünék az õ térdein való állástól, és kezeinek az égbe felemelésétõl.

he had seen him walk, and heard him talk, at a confirmation, on which momentous occasion nathaniel pipkin was so overcome with reverence and awe, when the aforesaid bishop laid his hand on his head, that he fainted right clean away, and was borne out of church in the arms of the beadle.
egy konfirmáció alkalmával látta ezt a püspököt saját szemével, hallotta a hangját saját fülével, s e nevezetes alkalommal, amikor a fent említett püspök kezét a fejére tette, nathanielt úgy elfogta az áhítatos tisztelet, hogy szó nélkül elájult, és az egyházfi vitte őt ki a karján a levegőre.

at that sight he was seized by a love which was like a rending pain, a love which shook his soul to its uttermost depth, and which at the same time was so full of pity, respect, and homage that he fell on his face, and pressed to his lips the hem of the cloak on which rested that head dearer to him than all else on earth.
s e látványra felbuzgott benne a szerelem, de olyan szerelem, mint a szívet tépő fájdalom és a lelket legmélyebb rejtekéig megrázó szenvedés, ugyanakkor azonban tele volt szánalommal, tisztelettel és imádattal is, úgyhogy arcra borult, s csókjaival halmozta el a köpeny szegélyét, amelyen ez a szívének mindennél drágább fej nyugodott.