검색어: ajakgyulladás (헝가리어 - 몰타어)

dysphagia ajakgyulladás (cheilitis)
60 (11. 0%)

gyógyszerallergia, a kar és a láb hidegsége, ajakduzzanat, ajakgyulladás,
allerġija għall- mediċina, kesħa fid- dirgħajn u s- saqajn, nefħa fix- xufftejn, infjammazzjoni fix - xufftejn

dysphagia ajakgyulladás (cheilitis) ínyvérzés aranyér proctalgia a száj kifekélyesedése gyomorpanaszok rectalis vérzés palmo- plantaris
Ħalq xott

dysphagia ajakgyulladás (cheilitis) ínyvérzés aranyér proctalgia a száj kifekélyesedése gyomorpanaszok rectalis vérzés palmo- plantaris erythrodysaesthesia szindróma
gass fl- istonku

ritka (10 000 közül 1−10 embert érint): • orgazmus képtelenség, menstruációs zavar, • korpásodás, • gyógyszerallergia, a kar és a láb hidegsége, ajakduzzanat, ajakgyulladás, • zöldhályog (glaukóma), csökkent látásélesség, beszáradt váladék a szemhéjak szélein, kóros szemgolyó- forgás, • érzelmhiány, • zavart tudatállapot magas lázzal és izomrángatódzással, ödéma testszerte, gyógyszermegvonási tünetegyüttes, csökkent testhőmérséklet, • gyors, felszínes légzés, alvás során jelentkező légzési zavar, tarós középfülgyulladás, • bélelzáródás, • az agy csökkent vérellátása, • fehérvérsejtszám csökkenése, a vizelet mennyiségét szabályozó hormon kiválasztási zavara, • izomrostok leépülése és izomfájdalom (rabdomiolízis), mozgászavar, • nem kontrollált cukorbetegség következtében fellépő kóma, • a bőr és szem sárga elszíneződése (sárgaság), • hasnyálmirigy- gyulladás.
rari (jaffettwaw minn 1 sa 10 persuna li tużah minn kull 10, 000): • inabbiltà li tilħaq orgażmu, disturb fil- menstrwazzjoni • brija • allerġija għall- mediċina, kesħa fid- dirgħajn u s- saqajn, nefħa fix- xufftejn, infjammazzjoni fix - xufftejn • glawkoma, nuqqas ta ’ ċarezza fil- vista, qoxra niexfa fix- xifer ta ’ tebqet l- għajn, tidwir ta ’ l - għajnejn, • nuqqas ta ’ emozzjoni • bidla fil- koxjenza meta togħla t- temperatura tal- ġisem u movimenti involuntarji tal- muskoli, edima madwar il- ġisem kollu, sindrome ta ’ twaqqif tal- mediċina, tnaqqis fit- temperatura tal - ġisem • teħid tan- nifs qasir u mgħaġġel diffikultà biex tieħu n- nifs waqt l- irqad • sadd fl- imsaren • tnaqqis ta ’ demm li jmur lejn il- moħħ • tnaqqis fiċ- ċelluli bojod tad- demm, tnixxija mhux adattata ta ’ l- ormon li jikkontrolla l- volum ta ’ l- awrina • Ħsara fil- fibra tal- muskolu u uġigħ fil- muskoli (rabdomijaliżi), disturb fil- moviment, • koma minħabba dijabete mhux ikkontrollata • Ġilda tisfar u l- abjad ta ’ l- għajnejn jisfar (suffejra) • infjammazzjoni tal- frixa