Você procurou por: visszaélésszerűnek (Húngaro - Esloveno)

azonban nem erősítette meg azt az elméletet, hogy szükségszerűen visszaélésszerűnek kell tekinteni azt.
dujočega podjetja. 36vendar pa v nedavni sodni praksi tudi pri popustih na zvestobo ni potrjena zamisel, da jih je nujno treba �teti za zlorabo.

az ek 82. cikk jogi és gazdasági okokból sem alkalmas az önmagukban véve visszaélésszerűnek minősülő magatartások szabályozására.
Člen 82 es iz pravnih in ekonomskih razlogov ni prilagojen normativnim zahtevam zlorab per se.

ez azonban nem jelenti azt, hogy a határozott idejű munkaszerződések csak akkor megengedhetőek, ha objektív okok állnak fenn a határozott idő alkalmazására, és objektív okok hiányában automatikusan visszaélésszerűnek kell tekinteni azokat.
to pa ne pomeni, da bi bile pogodbe o zaposlitvi za določen čas sploh dopustne le, če za časovno omejitev obstajajo objektivni razlogi, in da bi bilo treba, če ni objektivnih razlogov, avtomatično �teti, da gre pri njih za zlorabo.

ennek megfelelően a bíróság az erőfölénnyel rendelkező vállalkozások engedményeit olyan területeken is elfogadja, ahol látszólag lehetségesnek tartja a per se visszaéléseket is, és ennek során valójában azt a klasszikus ítélkezési gyakorlatát követi, amelyet az automatikusan visszaélésszerűnek minősítendő magatartások kategóriáját megállapító ítéleteitől 38függetlenül alakított ki.
sodi�če torej dopu�ča nekatera ravnanja prevladujočih podjetij tudi na področjih, na katerih se zdi, da je sprejelo morebitni obstoj zlorabe per se, in tako v resnici sledi klasični sodni praksi, ki se je utrdila neodvisno od sodb, s katerimi je bila potrjena zgoraj navedena kategorija ravnanj, ki samodejno pomenijo zlorabo.

a bizottság különösen azt értékeli, hogy az ajánlás milyen hatást gyakorol az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, a kártérítéshez való jogra, a visszaélésszerű perlés megelőzésének szükségességére, valamint az egységes piac működésére, a kkv-kra, az európai unió gazdaságának versenyképességére és a fogyasztói bizalomra.
v okviru tega bi morala zlasti oceniti njegov učinek na dostop do sodnega varstva, pravico do odškodnine, potrebo po preprečitvi nepoštenega pravdanja ter na delovanje enotnega trga, msp, konkurenčnost gospodarstva evropske unije in zaupanje potrošnikov.