Você procurou por: pauperis (Latim - Húngaro)

pauperis quoque non misereberis in negoti
szegénynek se kedvezz az õ peres ügyében.

conculcabit eam pes pedes pauperis gressus egenoru
láb tapodja azt, a szegény lábai, a gyöngék talpai!

omnes dies pauperis mali secura mens quasi iuge conviviu
nden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma [van.]

feneratur domino qui miseretur pauperis et vicissitudinem suam reddet e
kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az õ jótéteményét megfizeti néki.

qui obturat aurem suam ad clamorem pauperis et ipse clamabit et non exaudietu
a ki bedugja fülét a szegény kiáltására; õ is kiált, de meg nem hallgattatik.

quoniam non in finem oblivio erit pauperis patientia pauperum non peribit in fine
mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

iudicavit causam pauperis et egeni in bonum suum numquid non ideo quia cognovit me dicit dominu
igazságosan ítélte a szegényt és a nyomorultat, azért jó volt dolga. nem ez-é az igaz ismeret felõlem? azt mondja az Úr!

et dicebam ego meliorem esse sapientiam fortitudine quomodo ergo sapientia pauperis contempta est et verba eius non sunt audit
udniillik, hogy egy] kicsiny város [volt,] és abban kevés ember [volt,] és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erõsségeket épített.

fratres hominis pauperis oderunt eum insuper et amici procul recesserunt ab eo qui tantum verba sectatur nihil habebi
a szegényt minden atyjafia gyûlöli, még barátai is eltávolodnak tõle; unszolja szavakkal, de õk eltünnek.

dominus ad iudicium veniet cum senibus populi sui et principibus eius vos enim depasti estis vineam meam et rapina pauperis in domo vestr
elõálla perelni az Úr, és itt áll ítélni népeket.

a pauperis iniuria averterit manum suam usuram et superabundantiam non acceperit iudicia mea fecerit in praeceptis meis ambulaverit hic non morietur in iniquitate patris sui sed vita vive
szegényre nem veti rá kezét, uzsorát és kamatot nem vesz, törvényeim szerint cselekszik, parancsolataimban jár: az ilyen ne haljon meg atyja vétkéért, [hanem] élvén éljen.

cum autem peregrinus quidam venisset ad divitem parcens ille sumere de ovibus et de bubus suis ut exhiberet convivium peregrino illi qui venerat ad se tulit ovem viri pauperis et praeparavit cibos homini qui venerat ad s
mikor pedig utazó vendége érkezett a gazdagnak: sajnált az õ ökrei és juhai közül hozatni, hogy a vendégnek ételt készítsen belõle, a ki hozzá ment vala; hanem elvevé a szegénytõl az õ bárányát, és azt fõzeté meg a vendégnek, a ki hozzá ment.