Вы искали: meggondoltam (Венгерский - Итальянский)

„Éppen kötöttem egy életbiztosítást az interneten, és most meggondoltam
«ho appena sottoscritto una polizza di assicurazione sulla vita attraverso

mindent meggondoltam, mama. Éppen ezért ragaszkodom hozzá, hogy feljöjjön.
— so tutto quello che volete dirmi, ma voglio essere ubbidita.

Áthajoltam a lépcső korlátján, s mielőtt meggondoltam volna, mit mondok, lekiáltottam:
sporgendomi allora dalla balaustra della scala, mi misi a gridare, senza riflettere alle mie parole:

magam akartam menni, de tudván, hogy ez neked kellemetlen volna, meggondoltam a dolgot.
volevo venire io stessa, ma ho cambiato idea, pensando che ti sarebbe spiaciuto.

még abban a pillanatban, a mikor kiment, vissza akartam hívni, hogy szóljak neki, de meggondoltam, mert furcsa lett volna, mért nem szóltam mindjárt az első pillanatban.
mentre andava via, volevo richiamarlo per parlargli ma poi ho cambiato idea, perché mi pareva strano non avergli detto nulla al primo momento.

- már éppen venni készültem egy ajándékot, és aztán, lili barátomnak hála, meggondoltam magam… És elkészítettem ezt a mozdonyt! !
- stavo per comprare un regalo e poi, grazie a lila, ho cambiato idea... e ho costruito questa locomotiva!

azt hittem, csak temple kisasszonyt siratom, de ahogy jobban meggondoltam a dolgot, s egyszerre csak azt láttam, hogy a délután estébe hajlik, ráeszméltem, hogy a nap folyamán gyökeres változáson mentem keresztül.
ma quando fu trascorso il giorno e una parte della sera, mi accorsi che era avvenuta in me una trasformazione.

a tengeri út nem jelentett volna újdonságot a számomra, mégis volt bennem némi kétely, ha arra gondoltam, hogy hajóval kell angliába mennem. ez a kétely aztán olyannyira megnőtt bennem, hogy indulás előtt többször is meggondoltam magam, egyszer úgy, hogy előtte már hajóra is rakattam a holmimat.
m’era accostumato, cred’io, bastantemente al mare; pure sentiva uno strano contraggenio a ripatriare per quella via; e benchè non sapessi spiegarne a me stesso il motivo, questa avversione mi crebbe sì forte, che due volte aveva imbarcate le mie bagaglie per partire, poi cangiai di pensiere non una, ma due o tre volte.