Вы искали: työvoimakustannusten (Финский - Венгерский)

työvoimakustannusten rakennetilastot
strukturális statisztika a munkaerőköltségekről

-pyrkimys työvoimakustannusten minimoimiseen
-törekvés a foglalkoztatási költségek minimalizálására,

työllisyyttä tukevien työvoimakustannusten varmistaminen
a munkaerő költségének foglalkoztatásbaráttá tétele

työvoimakustannusten tasoa ja rakennetta koskevista tilastoista
a munkaerőköltségek szintjére és szerkezetére vonatkozó statisztikákról

-työllisyyttä tukevien palkkojen ja muiden työvoimakustannusten varmistaminen
-a foglalkoztatás szempontjából kedvező bérezés és a munkaerőhöz kapcsolódó egyéb kiadások biztosítása

työllisyyttä tukevien työvoimakustannusten kehittymisen ja palkanmuodostusmekanismien varmistaminen seuraavilla tavoilla:
a munkaerőköltségek és bérszabályozó mechanizmusok foglalkoztatásbarát alakítása az alábbiak révén:

keskimääräisten työvoimakustannusten kehitystä on tarkasteltava yhdessä työllisyyden ja tuottavuuden kehityksen kanssa.
másodszor, az átlagos bérköltségek alakulását a foglalkoztatási és termelékenységi trendekkel együtt kell vizsgálni.

työntekijää kohden laskettujen työvoimakustannusten kasvun odotetaan pysyvän hitaana heikon työmarkkinatilanteen takia .
mivel a foglalkoztatottság a prognózis szerint még egy ideig esik , az ebből eredő termelékenységnövekedés a 2009-es magas szinthez képest jelentősen leszorítja a fajlagos munkaerőköltség növekedését .

seuraavassa taulukossa esitetään seitsemän tutkitun yhteisön tuottajan työllisyyden, tuottavuuden ja työvoimakustannusten kehittyminen.
az alábbi táblázat a foglalkoztatás, a termelékenység és a bérköltségek alakulását szemlélteti a hét megvizsgált közösségi termelő esetében.

1. työvoimakustannusten tasoa ja koostumusta koskevia tilastoja varten on annettava vähintään seuraavat tiedot:
(1) a munkaerőköltségek szintjére és összetételére vonatkozó statisztikák esetében legalább az alábbiakról kell információt szolgáltatni:

(83) seuraavassa taulukossa esitetään yhteisön tuotannonalan työllisyyden, tuottavuuden ja työvoimakustannusten kehittyminen.
(83) a foglalkoztatás, termelékenység és bérköltség a közösségi gazdasági ágazatban a következőképpen alakult:

ensimmäisessä artikkelissa selitetään, miksi rahapolitiikan näkökulmasta on tärkeää tarkkailla työvoimakustannusten kehitystä ja kilpailukykyindikaattoreita eri euroalueen maissa.
az első arra keres magyarázatot, hogy monetáris politikai szempontból miért fontos figyelemmel kísérni a munkaköltség és a versenyképesség mutatóit az euroövezeti országok között.

työvoimakustannusten kokonaiskasvua voidaan osittain selittää samanaikaisella tuottavuuden nousulla (moduulit ja kennot) ja inflaatiokehityksellä.
a bérköltség emelkedése részben a termelékenység egyidejű növekedésével (modulok és elemek) és az infláció alakulásával magyarázható.

1. työvoimakustannusten tasoa ja koostumusta koskevat tilastot tuotetaan kalenterivuodelta 2000, minkä jälkeen tilastot tuotetaan neljän vuoden välein.
(1) a munkaerőköltségek szintjére és összetételére vonatkozó statisztikákat a 2000. naptári évre, és ezt követően négyévenként kell elkészíteni.

jatkossa työntekijää kohden laskettujen työvoimakustannusten kasvun odotetaan maltillistuvan vuosina 2009-- 2010 työmarkkinoiden ollessa heikot ja kansainvälisen kilpailun ollessa kovaa.
a megnövekedett nemzetközi verseny és a gyenge munkaerőpiaci helyzet folytán a 2009-2010-es időszakban az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedése várhatóan kevésbé lesz erőteljes.

-keventämään työn, erityisesti vähäistä ammattitaitoa vaativan ja heikosti palkatun työn, verotusta, jotta vähennettäisiin työvoimakustannusten työllistämistä ehkäisevää vaikutusta
-a munkát, nevezetesen a kevéssé szakképzett és gyengén javadalmazott munkát sújtó adózási teher csökkentése annak érdekében, hogy a munka költségei ne legyenek elriasztóak;

kun otettiin huomioon työvoimakustannusten osuus tuotantokustannuksista käyttäjäteollisuudessa, havaittiin, että keskimääräinen 1 prosentin kustannusvaikutus vastaa 2,5–7,75 prosentin työvoimakustannuksia.
emellett a munkaerőköltségek aránya alapján a felhasználói ágazatok termelési költségeiben megállapították, hogy az 1 %-os átlagos költséghatás a munkaerőköltségekre gyakorolt 2,5–7,7 % közötti hatásnak felel meg.

.2. tuntitaksa (t) lasketaan hyväksyntätehtäviin suoraan osallistuvasta viraston henkilöstöstä aiheutuvien työvoimakustannusten vuosittaisen kokonaismäärän perusteella. se määritetään seuraavan kaavan mukaan:
(2) az óradíjat (ód) az Ügynökség típusalkalmassági vizsgálatokba közvetlenül bevont személyzetének éves összes bérköltsége határozza meg. azt a következő képlet segítségével kell kiszámítani: