Usted buscó: sosiaaliturvalaitosten (Finés - Húngaro)

sosiaaliturvalaitosten ja yhteystoimistojen osoitteet ovat kohdassa 3.
a szociális biztonsági szervezetek és a kapcsolattartó irodák címe a 3. pontban található.

sosiaaliturvalaitosten yhteystiedot ja hyödyllisiä internet-osoitteita
az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok

sosiaaliturvalaitosten toimenpiteistä tehdään yleensä ”päätöksiä”.
a szociális biztonsági szervek intézkedéseik során általában „határozatokat” hoznak.

jäsenvaltioiden sosiaaliturvalaitosten on toimitettava tietoa aktiivisesti ja nopeasti.
a tagállamok szociális biztonsági intézményeinek az érdekelteket aktívan és gyorsan kell tájékoztatniuk.

sosiaaliturvalaitosten päätöksiä koskeva muutoksenhakumenettely esitellään jäljempänä olevissa kohdissa.
a szociális biztonsági intézmények határozatai elleni jogorvoslat módja és határideje tekintetében lásd a különböző rendszerekre vonatkozó alábbi szövegrészeket!

tiivistelmä niiden jäsenvaltioiden sosiaaliturvalaitosten eläkepäätöksistä, joissa henkilölle on kertynyt oikeus eläkkeeseen
betegség vagy baleset esetén nekik is hozzá kell jutniuk a szükségessé vált egészségügyi vagy betegségi ellátásokhoz abban az államban, ahol ideiglenesen tartózkodnak.

tÄrkeÄÄedellä mainittujen asiakirjojen ja menettelyjen tarkoituksena on helpottaa eri jäsenvaltioiden sosiaaliturvalaitosten välisiä yhteyksiä.
az a tény, hogy Ön nem tudja felmutatni kártyáját, nem befolyásolhatja az orvosi ellátás nyújtását.

sosiaaliturvalaitosten konferenssin ohjeiden mukaan perustoimeentuloturva kattaa kiinteämääräisen toimeentulotuen sekä asumis- ja peruslääkintäkustannukset.
akik nem jogosultak szokásos (járulékalapú) rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjra, bizonyos feltételekkel kivételes (nem járulékalapú) nyugdíjat igényelhetnek.

tavallisesti edellytyksenä asian saattamiselle tuomioistuimen käsiteltäväksi on, että kaikki sosiaaliturvalaitosten tarjoamat valitusmenettelyt on käytetty.
korábbi határ menti ingázók orvosi kezelése a korábbi munkavállalás szerinti országban

5) jäsenvaltioiden sosiaaliturvalaitosten välisten tietojen vaihdon nykyisten keinojen uudenaikaistaminen parantaa yhteisön alueella liikkuvien vakuutettujen saamia palveluja,
(5) mivel a tagállamok szociális biztonsági intézményei közötti információcsere eszközeinek modernizálása javítja a közösség területén belül mozgó biztosított személyeknek nyújtott szolgáltatások minőségét;

asioiden käsittelytavat tuomioistuimissa poikkeavat toisistaan eri jäsenvaltioissa. tavallisesti edellytyksenä asian saattamiselle tuomioistuimenkäsiteltäväksi on se, että kaikki sosiaaliturvalaitosten tarjoamat valitusmenettelyt on käytetty.
az egyes tagállamokba való megérkezéskor kézhez kapott különbözőformanyomtatványoknak (l.a 7.2.pontot) az európai unió és az európai gazdasági térség valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állniuk,nevezetesen: dán francia izlandi litván német portugál szlovák angolésztgöröglengyelmagyarnorvégspanyolszlovén cseh finn holland lett máltai olasz svéd nyelveken.

2. edellä 1 kohdan säännöksiä sovelletaan oikeuteen valita sosiaaliturvalaitosten toimielinten jäsenet tai osallistua heidän nimittämiseensä, mutta niillä ei ole vaikutusta jäsenvaltion säännöksiin, jotka koskevat asianomaisten henkilöiden kelpoisuutta tai nimitystapaa näihin toimielimiin.
(2) az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a szociális biztonsági intézmények szervei tagjainak megválasztására, illetve a kinevezésükben való részvételre is, de nem érintik a megválaszthatósággal vagy az érintett személyek e szervekhez történő kinevezésének módszereivel kapcsolatos tagállami jogszabályok rendelkezéseit.

koska eri jäsenvaltioiden sosiaaliturvalaitosten käytännössä on tullut esiin erilaisia tulkintoja siitä, minkälaiseksi työttömyys olisi määriteltävä, on täsmennettävä kyseisen artiklan soveltamisalaa, jotta voitaisiin antaa yhtenäiset ja tasapuoliset kriteerit artiklan soveltamiseksi edellä mainituissa laitoksissa.
a különböző tagállamok nemzeti szociális biztonsági intézményeinek gyakorlata értelmezési eltéréseket mutat a munkanélküliség típusának minősítésében, ezért fontos meghatározni az említett cikk alkalmazási körét az egységes és kiegyensúlyozott feltételek elfogadása céljából a cikk fent említett intézmények általi alkalmazására,

tämän hallinnon tehostamiseen liittyvän tavoitteen tueksi uusissa säännöissä edellytetään sosiaaliturvalaitosten välistä sähköistä tiedonvaihtoa.tämä tapahtuu niin kutsutun eessi-järjestelmän (sosiaaliturvatietojen sähköisen vaihtojärjestelmän) kautta.
ennek a „megfelelő ügyintézésre” vonatkozó célkitűzésnek a támogatása céljából az új szabályok megkövetelik, hogy az intézmények elektronikus úton cseréljenek adatokat.

ehdotuksen tausta 110 ehdotuksen perusteet ja tavoitteet huhtikuun 29. päivänä 2004 annetun euroopan parlamentin ja neuvoston asetuksen (ey) n:o 883/2004 89 artiklassa säädetään, että kyseisen asetuksen täytäntöönpanomenettelyä koskevat säännökset annetaan toisessa asetuksessa. 120 yleinen asiayhteys kansallisten sosiaaliturvajärjestelmien yhteensovittamista koskevat säännöt liittyvät henkilöiden vapaaseen liikkuvuuteen, ja niillä olisi pyrittävä parantamaan eu:n sisällä liikkuvien yhteisön kansalaisten elintasoa ja työnteon edellytyksiä. yhteensovittamisesta on tällä hetkellä huolehdittu asetuksella (ety) n:o 1408/71 ja sen täytäntöönpanoasetuksella (ety) n:o 574/72. asetuksen (ey) n:o 883/2004 tarkoituksena on korvata asetus (ety) n:o 1408/71. asetuksen (ey) n:o 883/2004 uusia yhteensovittamissääntöjä ei kuitenkaan voida soveltaa ennen kuin on annettu niitä koskeva täytäntöönpanoasetus, jolla siis korvataan asetus (ety) n:o 574/72. muodoltaan ehdotettu säädös vastaa nykyistä säädöstä sen tarkoituksena on siis nykyaikaistaa ja yksinkertaistaa voimassa olevia sääntöjä. 130 ehdotuksen alalla voimassa olevat säännökset asetus (ety) n:o 574/72 asetuksen (ety) n:o 1408/71 täytäntöönpanomenettelystä, sellaisena kuin se on viimeksi muutettuna 13. huhtikuuta 2005 annetulla euroopan parlamentin ja neuvoston asetuksella (ey) n:o 647/2005 (euvl l 117, 4.5.2005). samankaltaisuudet: sekä asetuksella (ety) n:o 574/72 että esitetyllä ehdotuksella on tarkoitus vahvistaa sosiaaliturvajärjestelmien yhteensovittamista koskevan asetuksen täytäntöönpanomenettely. eroavaisuudet: esitetyllä ehdotuksella on tarkoitus yksinkertaistaa ja nykyaikaistaa asetuksen (ety) n:o 574/72 säännöksiä erityisesti tiivistämällä sosiaaliturvalaitosten välistä yhteistyötä ja parantamalla niiden välistä tiedonvaihtoa. 141 johdonmukaisuus unionin muiden politiikkojen ja tavoitteiden kanssa ei sovelleta. asianomaisten osapuolten kuuleminen ja vaikutusten arviointi sidosryhmien kuuleminen 211 kuulemismenettely, tärkeimmät kohderyhmät ja yleiskuvaus osallistujista täytäntöönpanoasetusta koskevalla ehdotuksella pyritään ensisijaisesti määrittämään konkreettisesti menettelyt, joita asetuksen käyttäjät, kansalaiset ja jäsenvaltioiden sosiaaliturvalaitokset tarvitsevat perusasetuksen periaatteiden täytäntöönpanoon. esimerkiksi vanhuuseläkkeistä olisi täsmennettävä, mitä vakuutetun on tehtävä hakiessaan eläkkeen maksua, mille laitokselle hänen on toimitettava hakemuksena, jos hän on työskennellyt useammassa jäsenvaltiossa, miten laitosten on vaihdettava tietoja ottaakseen huomioon vakuutetun koko työuran ja miten ne laskevat kunkin maksettavaksi tulevan eläkkeen. jotta voitaisiin laatia konkreettisia ehdotuksia siitä, miten laitosten välistä käytännön yhteistyötä voitaisiin tehostaa asetuksen (ey) n:o 883/2004 soveltamisalaan kuuluvien henkilöiden eduksi, jäsenvaltioiden sosiaaliturva-alan asiantuntijoiden kesken on käyty lukuisia neuvotteluja. niissä on pyritty pääasiallisesti hakemaan asiantuntemusta sopivimmalta tasolta, erityisesti sosiaaliturvalaitoksista. tätä varten luotiin useita työryhmiä, jotka käsittelivät sosiaaliturvajärjestelmien kattamia eri riskejä: sairautta, työtapaturmia, ammattitauteja, työkyvyttömyyttä, vanhuutta, työttömyyttä ja perhe-etuuksia. lisäksi komission yksiköt siirtotyöläisten sosiaaliturvan hallintotoimikunnan (casstm) sihteeristön ominaisuudessa sekä casstm:n alaiset tekninen toimikunta ja tilintarkastuslautakunta olivat tiiviissä ja jatkuvassa yhteydessä asiantuntijoihin, jotka jäsenvaltiot olivat nimenneet yhteensovittamissääntöjen täytäntöönpanoa varten. 212 yhteenveto vastauksista ja siitä, miten ne on otettu huomioon asiantuntijoiden työryhmät kokoontuivat. horisontaaliryhmä, jonka tehtävänä oli tehdä ehdotuksia erityisesti täytäntöönpanoasetuksen yleisestä rakenteesta ja esittämistavasta, laati epävirallisen tiivistelmäraportin, jossa annettiin suuntaviivoja. suurinta osaa näistä suuntaviivoista on noudateltu asetusehdotuksessa. asiantuntijalausunnot 221 asianomaiset tieteenalat/erikoisalat sosiaaliturva. 222 käytetty menetelmä sosiaaliturvan eri alojen – sairaus, työtapaturmat, ammattitaudit, työkyvyttömyys, vanhuus, työttömyys ja perhe-etuudet – asiantuntijoista koostuvat työryhmät. 223 tärkeimmät järjestöt/asiantuntijat, joita on kuultu jäsenvaltioiden sosiaaliturva-alan asiantuntijoita kuultiin useaan otteeseen. kuulemisilla pyrittiin pääasiallisesti hakemaan asiantuntemusta sopivimmalta tasolta, erityisesti sosiaaliturvalaitoksista. tätä varten luotiin useita työryhmiä, jotka käsittelivät sosiaaliturvajärjestelmien kattamia eri riskejä: sairautta, työtapaturmia, ammattitauteja, työkyvyttömyyttä, vanhuutta, työttömyyttä ja perhe-etuuksia. 2249 tiivistelmä saaduista ja huomioon otetuista lausunnoista esiin ei ole tuotu sellaisia mahdollisesti vakavia riskejä, joilla olisi peruuttamattomia vaikutuksia. 225 on tarpeen yksinkertaistaa menettelyjä asetuksen käyttäjien, sosiaaliturvalaitosten, toimivaltaisten viranomaisten, työnantajien ja vakuutettujen sekä palkattujen työntekijöiden ja itsenäisten ammatinharjoittajien kannalta ja selkeyttää näiden eri osapuolten oikeuksia ja velvoitteita sosiaaliturvajärjestelmien yhteensovittamisessa. 226 välineet, joilla asiantuntijalausunnot saatettiin suuren yleisön tietoisuuteen saatujen asiantuntijalausuntojen sisällön teknisyyden ja epävirallisen luonteen vuoksi raportteja ei julkaistu. 230 vaikutusten arviointi täytäntöönpanoasetus on säädös, jonka kautta kansalaiset saavat etua asetuksen (ey) n:o 883/2004 uudistuksista. on odotettava, että perusasetuksesta ja sen täytäntöönpanoasetuksesta koostuva oikeudellinen väline on hyväksytty, jotta uusitut säännöt pääsevät vaikuttamaan kansalaisten oikeuksien nykyaikaistamiseen, yksinkertaistamiseen ja parantamiseen. tällä hetkellä voimassa olevat asetukset (ety) n:o 1408/71 ja 574/72 korvataan siis asetuksella (ey) n:o 883/2004 ja sen täytäntöönpanoasetuksella. näillä säädöksillä ei saisi olla nykyiseen tilanteeseen verrattuna negatiivista vaikutusta sosiaaliturvalaitoksille, viranomaisille, työntekijöille tai työnantajille aiheutuvan työtaakan tai kustannusten suhteen. koska uusien sääntöjen tarkoituksena on juuri parantaa sosiaaliturvajärjestelmien yhteensovittamisen toimivuutta ja keventää menettelyjä asetuksen käyttäjien eduksi, niiden antamisesta on etua käyttäjille nykyisin sovellettaviin sääntöihin verrattuna. tässä vaiheessa on vaikea mitata, millaisia tuottavuusetuja uudet säännöt tuovat sosiaaliturvalaitoksille, työnantajille – erityisesti pk-yrityksille – sekä vakuutetuille, palkansaajille ja itsenäisille ammatinharjoittajille. ehdotetuilla toimenpiteillä on tarkoitus parantaa kansalaisille tarjottuja palveluita. ehdotukseen sisältyy toimenpiteitä, joilla lyhennetään useammissa jäsenvaltioissa työskennelleiden henkilöiden eläkkeiden laskemiseen ja maksamiseen nykyisin tarvittavaa aikaa, ja näin sillä erityisesti parannetaan vapaan liikkuvuuden edellytyksiä unionissa. lisäksi ehdotus liittyy sähköiseen hallintoon, koska sähköisten välineiden käyttö sosiaaliturvalaitosten välisessä tiedonvaihdossa on olennainen osa menettelyiden nopeuttamista. kaikki jäsenvaltiot tunnustavat sähköisten välineiden käytön merkityksen laitosten välisessä tiedonvaihdossa, mikä tuodaan esiin siirtotyöläisten sosiaaliturvan hallintotoimikunnan hiljattain hyväksymässä toimintasuunnitelmassa. ehdotuksen oikeudelliset nÄkÖkohdat 305 tiivistelmä ehdotetuista toimenpiteistä sosiaaliturvajärjestelmien yhteensovittamisesta annetun asetuksen (ey) n:o 883/2004 täytäntöönpanoa koskevan asetusehdotuksen tarkoituksena on saattaa päätökseen nykyisten säännösten, asetuksen (ety) n:o 1408/71 ja sen täytäntöönpanoasetuksen (ety) n:o 574/72, nykyaikaistaminen ja yksinkertaistaminen. ehdotettu säädös on keskeinen tekijä henkilöiden vapaan liikkuvuuden edistämisessä unionissa. siinä on tarkoitus määritellä asetuksen (ey) n:o 883/2004 säännöksiä koskevat konkreettiset täytäntöönpanomenettelyt kaikkien asiaan liittyvien tahojen eli vakuutettujen, sosiaaliturvalaitosten sekä jäsenvaltioiden toimivaltaisten viranomaisten osalta. ehdotuksella saatetaan loppuun asetuksella (ey) n:o 883/2004 saavutettu nykyaikaistaminen, ja sillä pyritään parantamaan nykyisiä menettelyjä yksinkertaistamalla niitä ja selkeyttämällä voimassa olevia säännöksiä useilla aloilla. tältä osin ehdotuksella pyritään tuomaan selkeämmin esiin asiaan liittyvien eri tahojen oikeudet ja velvoitteet. lisäksi ehdotuksessa pyritään tekemään johtopäätöksiä asetuksessa (ey) n:o 883/2004 tarkoitettujen eri osapuolten tiiviimmästä yhteistyöstä. asetus (ey) n:o 883/2004 koskee vastedes kaikkia yhteisön kansalaisia, koska se kattaa myös työmarkkinoiden ulkopuolella olevat, ja tämä edellyttää jäsenvaltioiden sosiaaliturvalaitosten välisten yhteistyötapojen ja -menettelyjen nykyaikaistamista. tarkoituksena on hyvin konkreettisesti helpottaa menettelyjä vakuutettujen kannalta ja nopeuttaa vastaus-ja käsittelyaikoja laitoksissa valtioiden rajat ylittävissä tilanteissa sosiaaliturvan eri aloilla sairauteen, työtapaturmiin, ammattitauteihin, työkyvyttömyyteen, eläkkeisiin, työttömyyteen ja perhe-etuuksiin liittyvissä asioissa. tavoite merkitsee sitä, että erityishuomiota kiinnitetään modernien tiedonvaihtomenetelmien hyödyntämiseen. sähköinen tiedonvaihto laitosten välillä vaikuttaa välttämättömältä, jotta voidaan helpottaa niiden tietojen siirtoa, jotka tarvitaan yhteensovittamista ja erityisesti vakuutettujen oikeuksien määrittämistä ja laskemista varten. 310 oikeusperusta ey:n perustamissopimuksen 42 ja 308 artikla. 320 toissijaisuusperiaate toissijaisuusperiaatetta sovelletaan, koska ehdotuksen soveltamisala ei kuulu yhteisön yksinomaiseen toimivaltaan. ehdotuksen tavoitteita ei voida riittävällä tavalla saavuttaa jäsenvaltioiden toimin seuraavista syistä: 321 haluttua tavoitetta eli sosiaaliturvan yhteensovittamistoimien täytäntöönpanoa koskevia sääntöjä ei voida riittävällä tavalla saavuttaa jäsenvaltioiden toimin, kuten on nimenomaisesti korostettu asetuksessa (ey) n:o 883/2004 (johdanto-osan 45 kappale). ey:n perustamissopimuksen 42 artiklassa määrätään, että neuvosto toteuttaa sellaiset sosiaaliturvan alan toimenpiteet, jotka ovat tarpeen työntekijöiden vapaan liikkuvuuden toteuttamiseksi. nämä määräykset on sisällytetty yhteensovittamisasetukseen, jonka soveltamisalaa on laajennettu vähitellen myös itsenäisiin ammatinharjoittajiin, opiskelijoihin, eläkkeensaajiin, virkamiehiin ja vastedes kaikkiin vakuutettuihin. asetuksella on tarkoitus vain määritellä toimenpiteet, joita soveltamisalaan kuuluvat henkilöt tarvitsevat matkustaakseen, oleskellakseen tai asuakseen toisessa jäsenvaltiossa menettämättä sosiaaliturvaoikeuksiaan. oikeuksien säilyttämisen takaamiseksi asetuksessa annetaan erilaisia sääntöjä, jotka vastaavat sosiaaliturvan eri alojen erityistarpeisiin. siihen sisältyy kuitenkin yleisiä periaatteita, jotka mahdollistavat yhteensovittamisen toimivuuden. näihin periaatteisiin kuuluvat esimerkiksi yhden ainoan lainsäädännön soveltamisen, tosiseikkojen rinnastamisen sekä yhdenvertaisen kohtelun periaate. jäsenvaltioiden on noudatettava näitä periaatteita, mutta niillä on kuitenkin yksinomainen toimivalta kansallisen sosiaaliturvajärjestelmänsä määrittelemisessä, järjestämisessä ja rahoittamisessa. 323 valtioiden rajat ylittävissä tapauksissa mikään jäsenvaltio ei voi toimia yksin. olemassa olevat kahdenväliset sopimukset on korvattu yhteensovittamisasetuksella, joka on mahdollistanut yksinkertaistamisen ja vakuutettujen yhdenvertaisen kohtelun niin, että noudatetaan kutakin sovellettavaa kansallista sosiaaliturvalainsäädäntöä. ehdotuksen tavoitteet voidaan paremmin saavuttaa yhteisön tasoisin toimin seuraavista syistä: 324 kansallisten sosiaaliturvajärjestelmien yhteensovittaminen on järkevää ainoastaan yhteisön tasolla: sen perustana ja oikeutuksena on henkilöiden vapaa liikkuvuus unionissa. 325 asetus koskee kaikkia yhteisön kansalaisia, jotka liikkuvat unionin sisällä mistä tahansa syystä. 327 jäsenvaltioilla on yksinomainen toimivalta kansallisen sosiaaliturvajärjestelmänsä määrittelemisessä, järjestämisessä ja rahoittamisessa. näin ollen ehdotuksessa noudatetaan toissijaisuusperiaatetta. suhteellisuusperiaate ehdotus on yhdenmukainen suhteellisuusperiaatteen kanssa seuraavista syistä: 331 jäsenvaltiot, toimivaltaiset viranomaiset ja sosiaaliturvalaitokset ovat vastuussa kansallisen sosiaaliturvajärjestelmän järjestämisestä ja rahoittamisesta. 332 menettelyjen parantamisella ja eri toimijoiden oikeuksien ja velvoitteiden selkeyttämisellä saavutetaan säästöjä hallinnollisissa käsittelykuluissa (sosiaaliturvalaitosten välisten saatavien korvaaminen) ja tehostetaan vastaamista kansalaisten tarpeisiin (korvausten tai etuuksien maksuaikojen lyheneminen). laitosten välisen yhteistyön tiivistäminen on tärkeää petosten ja väärinkäytösten torjumiseksi. säädöstyypin valinta 341 ehdotettu säädöstyyppi: asetus. 342 muut säädöstyypit eivät soveltuisi seuraavista syistä: tarkoituksena on nykyaikaistaa voimassa oleva säädös eli asetus (ety) n:o 574/72, jolla pannaan täytäntöön asetuksella (ey) n:o 883/2004 korvattava asetus (ety) n:o 1408/71. asetuksella (ety) n:o 1408/71 siis yhteensovitetaan eikä yhdenmukaisteta, sillä jäsenvaltioilla on yksinomainen toimivalta sosiaaliturvajärjestelmiensä järjestämisessä ja rahoittamisessa. yhteensovittamisasetuksen valinta vapaata liikkuvuuttaan harjoittavien henkilöiden sosiaaliturvaoikeuksien turvaamiseksi perustamissopimuksessa taatulla tavalla on oikeassa suhteessa haluttuun tavoitteeseen nähden, kuten lainsäätäjä on määritellyt perustamissopimuksen 42 artiklassa. vaikutukset talousarvioon 409 ehdotuksella ei ole vaikutuksia yhteisön talousarvioon. lisÄtietoja simulaatio, kokeiluvaihe ja siirtymäkausi 507 ehdotukseen liittyy siirtymäaika. 510 lainsäädännön yksinkertaistaminen 511 ehdotuksella yksinkertaistetaan lainsäädäntöpuitteita, (kansallisiin tai yhteisön tason) viranomaisiin sovellettavia hallinnollisia menettelyjä sekä laitoksiin ja yksityishenkilöihin sovellettavia hallinnollisia menettelyjä. 512 kevennetään ehdotusta ja poistetaan liitteitä. 513 helpotetaan tiedonvaihtoa sähköisten tiedonvaihtomenetelmien ja sähköisessä muodossa olevien asiakirjojen käytöllä. 514 tiivistetään sosiaaliturvalaitosten yhteistyötä, jotta vältetään menettelyistä ensisijaisesti vakuutetuille aiheutuva rasite. selkeytetään eri toimijoiden tehtäviä. 560 euroopan talousalue ehdotettu säädös koskee eta-sopimuksen soveltamisalaan kuuluvaa alaa, ja sitä olisi sen vuoksi sovellettava myös euroopan talousalueeseen. 570 ehdotuksen yksityiskohtainen selitys luku-tai artiklakohtaisesti ehdotettu täytäntöönpanoasetus seuraa asetuksen (ey) n:o 883/2004 rakennetta: i osastossa on yleiset säännökset ja ii osastossa sovellettavan lainsäädännön määrittäminen. iii osastossa ovat eri etuusryhmiä koskevat erityissäännökset: sairaus-, äitiys-ja vastaavat isyysetuudet, työtapaturma-ja ammattitautietuudet, kuolemantapauksen johdosta myönnettävät avustukset, työkyvyttömyysetuudet, vanhuuseläkkeet ja perhe-eläkkeet, työttömyysetuudet sekä perhe-etuudet. iv osastossa ovat varainhoitoa koskevat säännökset ja v osastossa siirtymä-ja loppusäännökset. tämä täytäntöönpanoasetus mahdollistaa asetuksen (ey) n:o 883/2004 voimaantulon. kun otetaan huomioon, että kaikille osapuolille, joita asetus koskee, on tiedotettava asiasta riittävästi, ja ettei aiheuteta vaikeuksia esimerkiksi laitosten välisiin tilinpäätöksiin, säädetään kuitenkin vähintään kuuden kuukauden kaudesta, jonka aikana sosiaaliturvajärjestelmien yhteisön tason yhteensovittamista koskevia uusia säännöksiä ryhdytään soveltamaan. -
a javaslat hÁttere 110 a javaslat indokai és célja a 2004. április 29-i 883/2004/ek európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke előírja, hogy az említett rendelet részletes végrehajtási szabályait egy későbbi rendelet határozza meg. 120 Általános összefüggés a nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinálásának szabályai a személyek szabad mozgásának keretébe tartoznak, és hozzá kell járulniuk az eu területén mozgó európai polgárok életszínvonalának és alkalmazásuk feltételeinek javításához. jelenleg a koordinálást az 1408/71/egk rendelet és 574/72/egk végrehajtási rendelete biztosítja. a 883/204/ek rendelet rendeltetése az, hogy az 1408/71/egk rendelet helyébe lépjen. azonban a 883/204/ek rendelet koordinálása új szabályainak alkalmazása csak a megfelelő végrehajtási rendelet elfogadása után történhet meg, amely így az 574/72/egk rendelet helyébe lép. a forma tekintetében a javasolt jogalkotási eszköz megfelel a jelenleg meglévőnek. a tartalom tekintetében célja a meglévő szabályok korszerűsítése és egyszerűsítése. 130 hatályos rendelkezések a javaslat területén a legutóbb a 2005. április 13-i 647/2005/ek európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az 1408/71/egk rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/egk rendelet (hl l 117., 2005. május 4.). hasonlóság: mind az 574/72/egk rendeletnek, mind pedig a javaslatnak a célja a szociális biztonsági rendszerek koordinálása végrehajtási szabályainak megállapítása. különbség: a javaslat célja az 574/72/egk rendelet rendelkezéseinek egyszerűsítése és korszerűsítése, különösen a szociális biztonsági intézmények közötti együttműködés megerősítésével és a szociális biztonsági intézmények közötti adatcsere módszereinek javításával. 141 az unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel fennálló összhang nem alkalmazandó. konzultÁciÓ az Érdekelt felekkel És hatÁsvizsgÁlatok konzultáció az érdekelt felekkel 211 az alkalmazott konzultációs módszerek, megcélzott főbb területek és a válaszadók általános profilja a végrehajtási rendeletre irányuló javaslat lényegében arra irányul, hogy pontosan meghatározza a rendelet felhasználói – a tagállamok polgárai és szociális biztonsági intézményei – számára az alaprendelet elveinek végrehajtásához szükséges eljárásokat. az öregségi nyugdíj területén például meg kell határozni, hogy a biztosítottnak milyen lépést kell megtenni a nyugdíjának megállapításához, melyik intézményhez kell benyújtania a kérelmét, ha több tagállamban is dolgozott, hogyan történik az intézmények egymás közötti adatcseréje az érdekelt teljes előmenetelének figyelembevétele érdekében, és hogyan számolják ki – a rá vonatkozók mindegyike tekintetében – a folyósítandó nyugdíjat. a 883/2004/ek rendelet kedvezményezettjei érdekében az intézmények közötti mindennapi együttműködés hatékonyabb megszervezésére vonatkozó konkrét javaslatok kidolgozásához a tagállamokban számos szakértői konzultációt tartottak a szociális biztonság témakörében. ezek célja főként a megfelelőbb szintű szakértelem felkutatása volt, különösen a szociális biztonsági intézmények szintjén. e célból több munkacsoportot hoztak létre, amelyek a szociális biztonsági rendszerek hatálya alá tartozó különböző kockázatoknak felelnek meg: betegség, munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések, rokkantság, öregség, munkanélküliség, családi ellátások. ezen kívül a bizottság szolgálatai – a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság (mmszbb), valamint az mmszbb keretén belül a technikai bizottság és a könyvvizsgáló bizottság – szoros és állandó kapcsolatban állnak a tagállamok által a koordinációs szabályok alkalmazására kijelölt szakértőkkel. 212 a kapott válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja a szakértői munkacsoportok összeültek. egy horizontális feladattal rendelkező csoport – pontosabban az a csoport, amelynek feladata a végrehajtási rendelet szerkezetére és általános hangvételére vonatkozó javaslatok kiállítása – iránymutatásokat tartalmazó informális összefoglaló jelentést tett. ezen iránymutatások nagy részét követték a javaslatban. a szakértői vélemények megszerzése és felhasználása 221 Érintett tudományos/szakértői területek szociális biztonság. 222 alkalmazott módszertan a szociális biztonság különböző területeinek szakértőiből alakított munkacsoportok: betegség, munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések, rokkantság, öregség, munkanélküliség, családi ellátások. 223 főbb szervezetek/megkérdezett szakértők a tagállamokban a szociális biztonság területén számos szakértői konzultációt folytattak. ezek célja főként a legmegfelelőbb szintű szakértői vélemények felkutatása volt, különösen a szociális biztonsági intézmények szintjén. e célból több munkacsoportot hoztak létre, amelyek a szociális biztonsági rendszerek alá tartozó különböző kockázatoknak felelnek meg: betegség, munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések, rokkantság, öregség, munkanélküliség, családi ellátások. 2249 a kapott és felhasznált vélemények összefoglalása a lehetségesen súlyos kockázatok és a visszafordíthatatlan következmények fennállása nem került említésre. 225 az eljárások egyszerűsítésének szükségessége a rendelet felhasználói, a szociális biztonsági intézmények, az illetékes hatóságok, a munkáltatók és a biztosítottak, a bérből és fizetésből élő munkavállalók és önálló vállalkozók számára, valamint a különböző szereplők jogainak és kötelezettségeinek pontosítása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásában. 226 a szakértői véleményeknek a nyilvánosság rendelkezésére bocsátásához felhasznált eszközök figyelembe véve az anyag szakmaiságát, és a kapott szakértői vélemény informális jellegét, a jelentéseket nem tárják a nyilvánosság elé. 230 hatásvizsgálat a végrehajtási rendelet teszi lehetővé a polgárok számára, hogy részesüljenek a 883/2004/ek rendelet előnyeiből. meg kell várni az alaprendeletből és az annak végrehajtási rendeletéből álló jogalkotási eszköz elfogadását, hogy a megújított szabályok kifejthessék a hatásukat a korszerűsítés, valamint a polgárok jogainak egyszerűsítése és javítása területén. a jelenleg hatályban lévő 1408/71/egk és az 574/72/egk rendelet helyébe a 883/2004/ek rendelet és annak végrehajtási rendelete lép. ezek a jogi eszközök nem járhatnak a jelenlegi helyzethez képest különleges negatív hatással a szociális biztonsági intézmények és hivatalok, a dolgozók vagy a munkáltatók munkaterhei és költségei tekintetében. ellenkezőleg, mivel ezen új szabályok célja a szociális biztonsági rendszerek koordinálása működésének javítása, és az eljárások megkönnyítése a rendelet minden felhasználója számára, azok elfogadása többletet jelent számukra a jelenleg alkalmazandó szabályokhoz képest. ebben a szakaszban nehéz lemérni az ezen új szabályokból származó eredményességi hasznot a szociális biztonsági intézmények, a munkáltatók – különösen a kkv-k – és a biztosítottak, a bérből és fizetésből élő munkavállalók, valamint az önálló vállalkozók számára. a javasolt intézkedések célja a polgároknak nyújtott szolgáltatások javítása. különösen a több tagállamban dolgozott személyek nyugdíjának kiszámításához és folyósításához szükséges idő lerövidítésére vonatkozó intézkedések meghozatalával e javaslat az unión belüli szabad mozgás feltételei javításának irányába halad. ezen kívül ezek a javaslatok az e-közigazgatás témakörébe illeszkednek, mivel az elektronikus eszközöknek a szociális biztonsági intézmények közötti információcserében történő felhasználása lényeges szempont az eljárások meggyorsításában. az elektronikus eszközök használatának fontosságát az intézmények közötti adatcserében egyébként minden tagállam elismeri, az mmszbb által elfogadott cselekvési terv összefüggésében. a javaslat jogi elemei 305 a javasolt intézkedések összefoglalása a nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/ek rendelet végrehajtási rendelete javaslatának célja a jelenlegi rendelkezések – a 1408/71/egk rendelet és annak 574/72/egk végrehajtási rendelete – korszerűsítésének és egyszerűsítésének elvégzése. ez a személyek unióbeli szabad mozgásának alapvető eszköze. a javaslat célja a 883/2004/ek rendelet szabályai konkrét végrehajtása eljárásainak megállapítása minden érintett szereplő – a biztosítottak, a szociális biztonsági rendszerek intézményei, és a tagállamok illetékes hatóságai – számára. a javaslat kiegészíti a 883/2004/ek rendeletben elért korszerűsítési munkát, és megkísérli a jelenlegi eljárások javítását a számos területen meglévő rendelkezések egyszerűsítésével és pontosításával. e tekintetben a javaslat célja a különböző résztvevők jogainak és kötelezettségeinek egyértelműbb kiemelése a végrehajtandó eljárásokon keresztül. e javaslat célja a 883/2004/ek rendeletben szereplő különböző résztvevők közötti együttműködés elmélyítése következtetéseinek levonása is. az a tény, hogy a 883/2004/ek rendelet immár minden európai polgárt érint – mivel az a nem aktív személyekre is vonatkozik –, magában foglalja a szociális biztonsági intézmények és a tagállamok közötti együttműködés módjainak és eljárásainak korszerűsítését is. egészen pontosan a biztosítottak számára az eljárások megkönnyítéséről, valamint a szociális biztonsági rendszer különféle intézményei (betegség, munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés, rokkantság, nyugdíj, munkanélküliség, családi ellátások) által történő válaszadás és a határokon átnyúló esetek kezelése határidejének meggyorsításáról van szó. ez a cél magában foglalja, hogy különleges hangsúlyt kell helyezni az információcsere modern módszereire. az intézmények közötti elektronikus adatcsere nélkülözhetetlennek tűnik a koordinálás működéséhez szükséges információk továbbításának megkönnyítéséhez és különösen a biztosítottak jogainak megállapításához és kiszámításához. 310 jogalap az ek-szerződés 42. és 308. cikke. 320 a szubszidiaritás elve a szubszidiaritás elvét akkor kell alkalmazni, ha a javaslat nem a közösség kizárólagos hatáskörébe tartozó területet érint. a javaslat céljai nem valósíthatók meg megfelelő módon a tagállamok fellépése révén a következő okok miatt. 321 a tervezett célt – azaz a szociális biztonság koordinálási intézkedéseinek biztosítását célzó végrehajtási szabályok elfogadását – a tagállamok nem tudják megfelelő módon megvalósítani, ahogyan azt a 883/2004/ek rendelet kifejezetten hangsúlyozza (45. preambulumbekezdés). valójában az ek-szerződés 42. cikke megállapítja, hogy a szociális biztonság területén a tanács elfogadja a szükséges intézkedéseket a munkavállalók szabad mozgásának megteremtéséhez. e rendelkezések koordinálási rendelet formájában jelentek meg, amelynek hatályát fokozatosan kiterjesztették az önálló vállalkozókra, a diákokra, a nyugdíjjogosultakra, a tisztviselőkre, és ezentúl minden biztosítottra. a jellege folytán e rendelet célja csak az ahhoz szükséges intézkedések megállapítása, hogy a biztosított egy másik tagállamban utazzon, tartózkodjon vagy lakjon anélkül, hogy elveszítené a szociális biztonsághoz való jogát. a jogok megtartásának biztosítására a rendelet különböző szabályokat határoz meg, amelyek a szociális biztonság különböző területei egyedi igényeinek felelnek meg. mindazonáltal általános elveket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a koordináció működését. ezek között az elvek között szerepel a végrehajtási jogszabályok egységessége, a tények besorolása és az egyenlő bánásmód. a tagállamoknak be kell tartaniuk azokat, mindazonáltal kizárólag a tagállamok határozhatják meg, szervezhetik és finanszírozhatják a saját nemzeti szociális biztonsági rendszerüket. 323 mivel határokon átnyúló helyzetekről van szó, egyetlen állam sem járhat el egyedül. a meglévő kétoldalú megállapodások helyébe a koordinálási rendelet lépett, amely így lehetővé tette az egyszerűsítést és a biztosítottak tekintetében az egyenlő bánásmódot minden, a szociális biztonságról szóló alkalmazandó nemzeti jogszabály tiszteletben tartásával. a javaslat céljai közösségi fellépéssel jobban megvalósíthatók a következő okok miatt. 324 a nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinálásának csak közösségi szinten van értelme: annak alapja és indoka a személyek szabad mozgása az unión belül. 325 ez a szabályozás minden olyan európai polgárra vonatkozik, aki bármely okból az unióban utazik. 327 egyedül a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel a nemzeti szociális biztonsági rendszereik meghatározására, szervezésére és finanszírozására. a javaslat így megfelel a szubszidiaritás elvének. az arányosság elve a javaslat megfelel az arányosság elvének a következő okokból. 331 a tagállamok, az illetékes hatóságok és a szociális biztonsági intézmények továbbra is egyedül rendelkeznek hatáskörrel a nemzeti szociális biztonsági rendszerük meghatározására, szervezésére és finanszírozására. 332 az eljárások javítása, valamint a különböző szereplők jogainak és kötelezettségeinek pontosítása alkalmas az igazgatási kezelési költségek tekintetében történő megtakarításokra (a szociális biztonsági intézmények közötti követelések megtérítése), és hatékony válasz a polgárok igényeire (a megtérítések és az ellátások kifizetései határidejének javítása). az intézmények közötti együttműködés megerősítése jelentős tényező a csalás és a visszaélések elleni küzdelemben. a jogi eszközök megválasztása 341 javasolt jogi eszköz(ök): rendelet. 342 más jogi eszközök nem volnának megfelelőek a következő okok miatt. a meglévő jogalkotási eszköz, azaz az 574/72/egk rendelet – amely az 1408/71/egk rendelet végrehajtási rendelete – korszerűsítése, amely helyébe a 883/2004/ek rendelet lép. emlékeztetőül, az 1408/71/egk rendelet koordinációs, és nem harmonizációs rendelet, mivel egyedül a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel a saját szociális biztonsági rendszerük szervezésére és finanszírozására. a szerződés által biztosított, a személyek szabad mozgására vonatkozó jogukat gyakorló biztosítottak jogainak védelmére választott koordinációs rendelet a kitűzött céllal arányos, ahogyan azt a jogalkotó a szerződés 42. cikkében meghatározta. kÖltsÉgvetÉsi hatÁs 409 a javaslatnak nincs hatása a közösség költségvetésére. kiegÉszÍtő tÁjÉkoztatÁs szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak 507 a javaslat átmeneti időszak tárgyát képezte vagy fogja képezni. 510 egyszerűsítés 511 a javaslat a jogszabályi keret egyszerűsítését, a (nemzeti vagy európai) hatóságokra alkalmazandó közigazgatási eljárások egyszerűsítését, valamint a szervezetekre és magánszemélyekre alkalmazandó közigazgatási eljárások egyszerűsítését vezeti be. 512 a javaslat könnyítése, a mellékletek eltörlése. 513 elektronikus információcsere módszereinek használata, és az adatcserék megkönnyítése céljából munka az elektronikus formátumú dokumentumokon. 514 a szociális biztonsági intézmények közötti együttműködés megerősítése annak elkerülésére, hogy az eljárások terheit elsősorban a biztosítottakra hárítsák. a különböző szereplők szerepeinek pontosítása. 560 európai gazdasági térség ● ez a jogiaktus-tervezet az egt-megállapodás egyik területéhez tartozik, így azt helyénvaló kiterjeszteni az európai gazdasági térségre. 570 a javaslat részletes magyarázata fejezetenként vagy cikkenként a végrehajtási rendeletre irányuló javaslat a 883/2004/ek rendelet szerkezetéhez illeszkedik, i. címe „Általános rendelkezések”, ii. címe „az alkalmazandó jogszabályok meghatározása”, iii. címe pedig a szolgáltatások különböző csoportjaira alkalmazandó különleges rendelkezéseket tartalmaz: betegbiztosítási ellátások, anyasági és azzal egyenrangú apasági ellátások; munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére szóló ellátások; haláleseti juttatás; rokkantsági ellátások; öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások; munkanélküli ellátások; családi ellátások; iv. címe „pénzügyi rendelkezések”, v. címe „különböző átmeneti és záró rendelkezések”. ez a végrehajtási rendelet lehetővé teszi a 883/2004/ek rendelet hatálybalépését. azonban figyelembe véve a rendelet által érintett felek megfelelő tájékoztatásának szükségességét és a nehézségek előidézésének elkerülését, különösen az intézmények között az elszámolások megállapítása esetében egy legalább hat hónapos időtartamot határoznak meg a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó új rendelkezések hatálybalépésére. -