Usted buscó: maledictus homo qui confidit in homine (Latín - Húngaro)

haec dicit dominus maledictus homo qui confidit in homine et ponit carnem brachium suum et a domino recedit cor eiu
ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, a ki emberben bízik és testbe helyezi erejét, az Úrtól pedig eltávozott az õ szíve!

benedictus vir qui confidit in domino et erit dominus fiducia eiu
Áldott az a férfi, a ki az Úrban bízik, és a kinek bizodalma az Úr;

qui confidit in corde suo stultus est qui autem graditur sapienter iste salvabitu
a ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.

beth confidit in ea cor viri sui et spoliis non indigebi
bízik ahhoz az õ férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.

plaga leprae si fuerit in homine adducetur ad sacerdote
ha poklos fakadék lesz az emberen, vigyék tehát azt a paphoz.

subditus esto domino et ora eum noli aemulari in eo qui prosperatur in via sua in homine faciente iniustitia
azságod, mint isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, uram!

ecce sic benedicetur homo qui timet dominu
mint a nyilak a hõsnek kezében, olyanok a serdülõ fiak.

an ignoratis fratres scientibus enim legem loquor quia lex in homine dominatur quanto tempore vivi
avagy nem tudjátok-é atyámfiai, mert törvényismerõkhöz szólok, hogy a törvény uralkodik az emberen, a míg él?

beatus homo qui invenit sapientiam et qui affluit prudenti
boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.

dixitque deus non permanebit spiritus meus in homine in aeternum quia caro est eruntque dies illius centum viginti annoru
És monda az Úr: ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy õ test; legyen életének ideje száz húsz esztendõ.

loquere filiis israhel homo qui fuerit inmundus super anima sive in via procul in gente vestra faciat phase domin
ólj izráel fiainak, mondván: ha valaki holt[ember] illetése miatt tisztátalan, vagy messze úton leend közületek, vagy a ti utódaitok közül, mindazáltal készítsen páskhát az Úrnak.

interrogaverunt ergo eum quis est ille homo qui dixit tibi tolle grabattum tuum et ambul
megkérdék azért õt: ki az az ember, a ki mondá néked: vedd fel a nyoszolyádat, és járj?

sed unusquisque in iniquitate sua morietur omnis homo qui comederit uvam acerbam obstupescent dentes eiu
sõt inkább kiki a maga gonoszságáért hal meg; minden embernek, ki megeszi az egrest, tulajdon foga vásik el bele.

a me ergo positum est decretum ut omnis homo qui hanc mutaverit iussionem tollatur lignum de domo ipsius et erigatur et configatur in eo domus autem eius publicetu
És megparancsolom azt is, hogy valaki e rendelést megszegi, annak házából szakíttassék ki egy gerenda s felállíttatván szegeztessék reá, háza pedig szemétdombbá tétessék e miatt.

dixit ad illos obtulistis mihi hunc hominem quasi avertentem populum et ecce ego coram vobis interrogans nullam causam inveni in homine isto ex his in quibus eum accusati
monda nékik: ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti elõttetek kivallatván, semmi olyan bûnt nem találtam ez emberben, a mivel õt vádoljátok:

quis est homo qui plantavit vineam et necdum eam fecit esse communem et de qua vesci omnibus liceat vadat et revertatur in domum suam ne forte moriatur in bello et alius homo eius fungatur offici
És kicsoda olyan férfi, a ki szõlõt ültetett és nem vette el annak hasznát? menjen el, és térjen vissza az õ házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye el annak hasznát.

respondit ille homo qui dicitur iesus lutum fecit et unxit oculos meos et dixit mihi vade ad natatoriam siloae et lava et abii et lavi et vid
felele az és monda: egy ember, a kit jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: menj el a siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.

et accedentes locuti sunt regi super edicto rex numquid non constituisti ut omnis homo qui rogaret quemquam de diis et hominibus usque ad dies triginta nisi a te rex mitteretur in lacum leonum ad quod respondens rex ait verus sermo iuxta decretum medorum atque persarum quod praevaricari non lice
ekkor bemenének, és mondák a királynak a király tilalma felõl: nem megírtad-é a tilalmat, hogy ha valaki kér valamit valamely istentõl vagy embertõl harmincz napig, tekívüled oh király, vettessék az oroszlánok vermébe? felele a király és monda: Áll a szó! a médek és persák vissza nem vonható törvénye szerint.