검색어: alapszerződések (헝가리어 - 에스토니아어)

az alapszerzŐdÉsek
eli kolm “sammast”kujutavad eri poliitikavaldkondi erinevate otsustussüsteemidega.

•alapszerződések felülvizsgálata,
•mõningad rahvusvahelised kokkulepped,•uute liikmete ühinemine liiduga.

alapszerződések és döntéshozatali eljárások
asutamislepingud ja otsuste tegemine

a bizottság az „alapszerződések őre”.
komisjon on “asutamislepingute valvur”.

az alapszerződések adják mindennek azalapját az európai unióban.
kõik, mida euroopa liit ette võtab, põhinebasutamislepingutel.

a bizottság ellenőrzi az alapszerződések és a közösségi jogsza­bályok betartását is.
samuti jälgib ta euroopa liidu asutamislepingute ja õigusaktide järgi­mist.

a felvétel feltételeiről és az alapszerződések kiigazításáról a tagállamok és horvátország között zajló konferencián tárgyaltak.
Ühinemistingimuste ja aluslepingutesse tehtavate muudatuste üle peeti läbirääkimisi liikmesriikide ja horvaatia vahelisel konverentsil.

mint az európai parlamentet,a tanácsot is az alapszerződések hozták létreaz 1950-es években.
nõukogu on eli põhiline otsuseid tegevorgan.

az európai parlamenthez hasonlóan a tanácsot is az 1950-es években, az alapszerződések értelmében hozták létre.
nagu euroopa parlamentki loodinõukogu asutamislepingutega 1950ndatelaastatel.

a parlamenthez és a tanácshoz hasonlóan az európai bizottságot is az 50-es években, az alapszerződések alapján hozták létre.
nagu parlament ja nõukogu loodi ka euroopa komisjon 1950ndatel aastatel eli asutamislepingutega.

biztosítja az eu döntéseinek megfelelő végrehajtását, felügyeli az eu anyagi forrásainak felhasználását, és figyelemmel kíséri az európai alapszerződések és közösségi jogszabályok betartását.
komisjon hoolitseb selle eest, et eli otsuseid rakendataks nõuetekohaselt, ning kontrollib eli rahaliste vahendite kasutamist. lisaks jälgib komisjon euroopa asutamislepingute ja ühenduse õigusaktide täitmist.

a legjellemzőbb eljárás törvények elfogadására (megszavazására) az együttdöntés (lásdfentebb: alapszerződések és dőntshozatalieljárások).
eli õigusaktide vastuvõtmise kõige tavalisemvorm on kaasotsustamismenetlus (vt eespool asutamislepingud ja otsuste tegemine).

az európai unió számára javasolt új alkotmány a jelenlegi alkotmány (azaz a jelenleg valójában alkotmányként szolgáló, egymást átfedő alapszerződések) számos jelentős reformját és javítását foglalja magában.
21 sätestatakse eli institutsioonid, visandatakse otsuste tegemise kord, nähakse ette õigusaktide vorm; selles määratletakse kodanike ja eli õigused; selles sätestatakse põhiseaduse läbivaatamist reguleerivad eeskirjad jms.

az amszterdami és a nizzai szerződés által a tagállamok számának megkétszereződése révén fellépő kihívások tekintetében elért vegyes és egyértelműen nem kielégítő eredmények, valamint az unió további mélyülése fényében egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az alapszerződések felülvizsgálatának bevett módszere már nem tud kielégítő választ adni az európa fejlődése által felvetett kérdésekre.
pidades silmas, et amsterdami ja nice’i lepinguga saavutati ebaselged ja kahtlemata ebapiisavad tulemused, arvestades nii liikmesriikide arvu kahekordistumise kui ka liidu edasise keerulisemaks muutumisega lisanduvat väljakutset, sai üha ilmsemaks, et lepingute uue läbivaatamise ja korrigeerimisega ei ole enam võimalik euroopa arenguga kaasnevatele küsimustele nõutaval tasemel vastata.

(1) a csatlakozási okmány 2. cikke értelmében az intézmények által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusok rendelkezései bulgáriára és romániára nézve kötelezőek, továbbá az alapszerződésekben és az említett okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.
(1) vastavalt ühinemisakti artiklile 2 on institutsioonide poolt enne ühinemist vastu võetud aktid bulgaariale ja rumeeniale siduvad ja neid kohaldatakse nendes riikides vastavalt kõnealustes lepingutes ja eespool nimetatud aktis sätestatud tingimustele.