Je was op zoek naar: venio (Latijn - Hongaars)

dum venio adtende lectioni exhortationi doctrina
a míg oda megyek, legyen gondod a felolvasásra, az intésre és a tanításra.

venio cito tene quod habes ut nemo accipiat coronam tua
Ímé eljövök hamar: tartsd meg a mi nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat.

tunc dixi ecce venio in capite libri scriptum est de m
most azért, mit reméljek, oh uram?! te benned van bizodalmam.

et ecce venio velociter beatus qui custodit verba prophetiae libri huiu
Ímé eljövök hamar. boldog, a ki megtartja e könyv prófétálásának beszédeit.

dicit qui testimonium perhibet istorum etiam venio cito amen veni domine ies
ezt mondja, a ki ezekrõl bizonyságot tesz: bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel uram jézus!

ecce venio cito et merces mea mecum est reddere unicuique secundum opera su
ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem [van,] hogy megfizessek mindenkinek, a mint az õ cselekedete lesz.

tunc dixi ecce venio in capitulo libri scriptum est de me ut faciam deus voluntatem tua
akkor mondám: Ímé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh isten a te akaratodat.

lauda et laetare filia sion quia ecce ego venio et habitabo in medio tui ait dominu
Örülj és örvendezz, sionnak leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr.

similiter paenitentiam age si quo minus venio tibi cito et pugnabo cum illis in gladio oris me
térj meg: ha pedig nem, ellened megyek hamar, és vívok azok ellen számnak kardjával.

nunc autem ad te venio et haec loquor in mundo ut habeant gaudium meum impletum in semet ipsi
most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy õk az én örömemet teljesen bírják õ magokban.

ecce venio sicut fur beatus qui vigilat et custodit vestimenta sua ne nudus ambulet et videant turpitudinem eiu
(imé eljövök, mint a tolvaj. boldog, a ki vigyáz és õrzi az õ ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az õ rútságát.)

ego autem opera eorum et cogitationes eorum venio ut congregem cum omnibus gentibus et linguis et venient et videbunt gloriam mea
én cselekedeteiteket és gondolataitokat [megbüntetem!] eljõ [az idõ], hogy minden népeket és nyelveket egybegyûjtsek, hogy eljövén, meglássák az én dicsõségemet.

memor esto itaque unde excideris et age paenitentiam et prima opera fac sin autem venio tibi et movebo candelabrum tuum de loco suo nisi paenitentiam egeri
emlékezzél meg azért honnét estél ki, és térj meg, és az elõbbi cselekedeteket cselekedd; ha pedig nem, hamar eljövök ellened, és a te gyertyatartódat kimozdítom helyébõl, ha meg nem térsz.

et iam non sum in mundo et hii in mundo sunt et ego ad te venio pater sancte serva eos in nomine tuo quos dedisti mihi ut sint unum sicut et no
És nem vagyok többé e világon, de õk a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. szent atyám, tartsd meg õket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!

dixit autem david ad philistheum tu venis ad me cum gladio et hasta et clypeo ego autem venio ad te in nomine domini exercituum dei agminum israhel quibus exprobrast
dávid pedig monda a filiszteusnak: te karddal, dárdával és paizszsal jössz ellenem, én pedig a seregek urának, izráel seregei istenének nevében megyek ellened, a kit te gyalázattal illetél.

at ille missis ad eum nuntiis ait quid mihi et tibi est rex iuda non adversum te hodie venio sed contra aliam pugno domum ad quam me deus festinato ire praecepit desine adversum deum facere qui mecum est ne interficiat t
noha követeket külde õ hozzá [nékó], ezt mondván: mi közöm te hozzád nékem, júda királya? mert én most nem ellened [megyek], hanem az én országom ellensége ellen, és isten parancsolta, hogy siessek; ne tusakodjál az isten ellen, a ki én velem van, hogy el ne veszessen téged;