Você procurou por: myelosupresia (Eslovaco - Húngaro)

myelosupresia:
myelosuppressio:

myelosupresia liečba myocetom spôsobuje myelosupresiu.
myelosupressio a myocet- tel folytatott kezelés myelosuppressiót okoz.

závažná myelosupresia (pozri časť 4. 4).
súlyos myeloszuppresszió (lásd 4. 4 pont).

u všetkých pacientov bola zaznamenaná ťažká myelosupresia.
minden betegnél kifejezett myelosupressio lépett fel.

pretrvávajúca závažná myelosupresia môže viesť k superinfekcii alebo hemorágii.
7 súlyos, perzisztáló myelosuppressio esetén felülfertőződés és vérzéses jelentkezhet.

myelosupresia bola väčšinou mierna alebo stredne ťažká a bola zvládnuteľná.
a myelosuppressio többnyire enyhe vagy középsúlyos volt és kezelhető.

myelosupresia a imunosupresia sú želané terapeutické účinky liečby transplantáciou buniek.
6 a myeloszuppresszió és immunszuppresszió a kondicionáló kezelési séma kívánatos terápiás hatásai voltak.

najčastejšie hlásená nežiaduca reakcia je myelosupresia s neutropéniou ako najčastejším prejavom.
a leggyakoribb mellékhatás a csontvelő- depresszió volt, illetve annak leginkább általános megnyilvánulása, a neutropenia.

veľmi časté: ťažká neutropénia,, ťažká leukopénia, trombocytopénia, anémia, myelosupresia
nem gyakori: súlyos anémia

závažné nežiaduce reakcie myelosupresia: liečba dasatinibom sa spája s anémiou, neutropéniou a trombocytopéniou.
jelentős mellékhatások myelosuppressio: a dazatinib- kezelés anaemia, neutropenia és thrombocytopenia kialkulásával jár.

následkom liečby busilvexom pri odporúčanej dávke a dávkovaní je výrazná myelosupresia, ktorá sa vyskytuje u všetkých pacientov.
az ajánlott dózis és kezelési séma alkalmazása mellett a busilvex kezelés minden betegnél kifejezett myeloszuppressziót idéz elő.

pri podaní paklitaxelu po cisplatine sa u pacientov prejavuje výraznejšia myelosupresia a približne o 20% sa zníži klírens paklitaxelu.
20% - kal csökkent a paklitaxel clearance- e.

myelosupresia sa vyskytla tiež menej často pri dávke 100 mg jedenkrát denne (pozri laboratórny test abnormalít nižšie).
100 mg naponta

pacienti s ochorením pečene môžu mať zvýšené riziko toxicity, najmä kvôli myelosupresii a títo pacienti sa majú pozorne monitorovať, či sa u nich nevyvíja hlboká myelosupresia.
májkárosodás esetén fokozódhat a toxicitás, különösen a nagymértékű csontvelő szupresszió, kockázata, és ezeket a betegeket szigorú megfigyelés alatt kell tartani, hogy nem alakul- e ki náluk csontvelő szupresszió.

myelosupresia bola spravidla reverzibilná a zvyčajne ju bolo možné zvládnuť dočasným vysadením alebo znížením dávky tasigny (pozri časť 4. 2).
a myelosuppressio általában reverzíbilis és rendszerint kézbentartható volt a tasigna- kezelés időleges felfüggesztésével vagy dóziscsökkentéssel (lásd 4. 2 pont).

myelosupresia sa zdá byť menej častá a závažná pri paklitaxele podanom formou 3- hodinovej infúzie, po ktorom nasledovala cisplatina, v porovnaní s cyclofosfamidem nasledovanom cisplatinou.
a myeloszuppresszió a cisplatinnal kombinált, 3 órás infúzióban adott paklitaxel kezelés során ritkább volt, mint a cisplatinnal kiegészített ciklofoszfamid terápia során.

k týmto patrili ťažká a dlho trvajúca myelosupresia spôsobujúca nízke hladiny bielych krviniek a krvných doštičiek, problémy s pečeňou a vedľajšie účinky súvisiace s infúziou, ako prechladnutie, horúčka a nízky tlak krvi.
ezek közé tartozott a súlyos és hosszan tartó csontvelő- szuppresszió, amely alacsony fehérvérsejt - és vérlemezkeszámhoz, illetve májproblémákhoz vezet, valamint az infúzióhoz kapcsolódó mellékhatások, például a borzongás, a láz és az alacsony vérnyomás.

v štúdii dávkovej optimalizácie vo fáze iii sa u pacientov s chronickou fázou cml vyskytla myelosupresia 3. alebo 4. stupňa častejšie, ak boli pacienti liečení dávkou 70 mg dvakrát denne než pacienti liečení 100 mg jedenkrát denne, retencia tekutín bola tiež hlásená častejšie u pacientov liečených režimom dvakrát denne v porovnaní s režimon jedenkrát denne (pozri časť 4. 8).
folyadékretenciót is nagyobb gyakorisággal jelentettek a napi kétszeri adagolásban részesülő betegek esetében, mint a napi egyszeri adagolási rend szerint kezelteknél (lásd 4. 8 pont).