You searched for: intermodalitātes (Lettiska - Ungerska)

veiksmīga intermodalitātes politika paredz, pirmkārt, veikt pasākumus, lai nodrošinātu sistēmu tehnisko harmonizāciju un “interoperativitāti”.
ennek az intermodalitási politikának a sikeréhez elsősorban arra van szükség, hogy töretlenül folytatódjanak a rendszerek műszaki harmonizálása és „interoperabilitása” érdekében kifejtett erőfeszítések.

> programmu sastādīšanas vairāk stratēģiskā pieeja, kas balstās uz «kopienas stratēģiskajiem virzieniem saliedētībai» un jaunajiem «nacionālās stratēģijas ziņojuma ietvari», ko prezentē dalībvalstis un izlemj komisija. Šie ziņojuma dokumenti aizvietos pašreizējos kopienas atbalsta pamatus, programmu sastādīšanas vienotos dokumentus un programmas sastādīšanas papildinājumus. > mērķī saskanēšana, jauns akcents ir uzlikts uz feder darbību pētījumu un inovāciju, kā arī apkārtējās vides un risku novēršanas jomā. mērķi konkurētspēja, šī darbība vērsta uz tematiskām 3 lietām: inovāciju un zināšanu ekonomiku; apkārtējā vides risku novēršanu; transporta un telekomunikāciju pakalpojumu pieejamību. > pamatu, dabas un dažādu atbildību sadales starp dalībniekiem skaidrs norobežojums , kuru uzdevums ir vadīt kopienas budžetu, novērot un novērtēt darbības: dalībvalstis, reģioni un pielietošanas institūcijas no vienas puses, komisija no otrās. > fse darbība mērķī saskanēšana turpmāk uzsvērs apgabalu pareizu pārvaldīšanu un institūciju nostiprināšanu. > no tā paša viedokļa raugoties, pieaugoša uzticība dalībvalstu kontroles sistēmām, jo tās ir galvenie finansiālo līdzekļu sniedzēji, komisija ieguva šo sistēmu drošības garantiju: tas ir jauns «proporcionalitātes» princips. > saliedētības fonda darbības lauks paplašināsies un ietvers enerģētisko efektivitāti, atjaunojamus enerģijas veidus, transporta intermodalitāti, vai arī pilsētas un sabiedriskā transporta veidus. > koncentrācija, kuru uzlabo to ģeogrāfisko, tematisko un finansiālo aspektu līdzsvarošana. tieši tas noved pie atteikšanās no iepriekšējas «mikrozonēšanas» mērķa konkurētspēja nākotnes programmām. > visbeidzot, pēdējais piedāvātais akts padarīs iespējamu vienības radīšanu ar juridisko spēku, «eiropas starptautiskās sadarbības grupas» (gect), kuras kontrolē starptautisko programmu pielietošanu, pamatojoties uz konvencijas starp nacionālajām, reģionālajām un vietējām administrācijām vai citām sabiedriskām institūcijām. lai uzzinātu vairāk: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/debate/
> a programozás fokozottan stratégiai megközelítése, amelynek alapja a tagállamok által beterjesztett és a bizottság által elhatározott „közösségi kohéziós stratégiai irányok” és az új „nemzeti stratégiai referenciakeret”. ezek a referencia-doku-mentumok felváltják a jelenlegi közösségi támogatási kereteket, az egyedi programozási dokumentumokat és a programozási kiegészítéseket. > a közösségi költségvetés kezelésével, valamint a fellépések végrehajtásával és értékelésével megbízott szereplőkre (egyrészt a tagállamokra, a régiókra és a végrehajtó szervezetekre, másrészt a bizottságra) ruházott különféle felelősségek kereteinek, jellegének és eloszlásának egyértelmű körülhatárolása. > a konvergencia célkitűzésben új hangsúlyt kap a feder fellépése a kutatás és az innováció, a környezetvédelem és a kockázat-megelőzés terén. a versenyképesség célkitűzésben ez a fellépés három témakör körül bontakozik ki: innováció és tudásalapú gazdaság, környezetvédelem és kockázatmegelőzés, a közlekedési és távközlési szolgáltatások elérhetősége. > az esza fellépése a konvergencia célkitűzésen belül kifejezetten előtérbe helyezi a helyes kormányzást és az intézmények megerősítését. > ugyanebből a szemszögből a „proporcionalitás” új elve az, amikor a tagállamok ellenőrzési rendszerei iránti bizalom felgyülemlik, amikor ezek a pénzügyi hozzájárulások fő finanszírozói, és a bizottság meggyőződött a rendszerek megvalósíthatóságáról. > a kohéziós alapok fellépési területe kibővül az energetikai hatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal, az intermodális közlekedéssel, valamint a városi és tömegközlekedéssel. > jobb koncentráció a földrajzi, tematikus és pénzügyi szempontok kiegyensúlyozása érdekében. ez különösen a „mikro-térségek” előzetes elhagyásához vezet a „versenyképesség” célkitűzés jövőbeni programjai esetében. > végül az utolsó javasolt rendelet lehetővé teszi bírói jogkörrel felruházott testületek, „határokon átnyúló európai együttműködési csoportok” (gect) létrehozását, amelyek a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási hatóságok vagy egyéb közszolgáltatások közötti egyezmény alapján felügyelnek a határokon átnyúló programok végrehajtására. bővebb tájékoztatás: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/debate/