Şunu aradınız:: evanðelja (Hırvatça - Macarca)

poèetak evanðelja isusa krista sina božjega.
a jézus krisztus, az isten fia evangyéliomának kezdete,

ovi iz ljubavi jer znaju da sam ovdje za obranu evanðelja;
melyek versengésbõl prédikálják a krisztust, nem tiszta lélekkel, azt hivén, hogy fogságom nyomorúságait [így] megnevelik;

a sve èinim poradi evanðelja da bih i ja bio suzajednièar u njemu.
ezt pedig az evangyéliomért mívelem, hogy részestárs legyek abban.

htjedoh ga zadržati kod sebe da mi mjesto tebe posluži u okovima evanðelja.
én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért [szenvedett] fogságomban;

a hoæu da znate, braæo: ovaj se moj udes paèe okrenuo u napredovanje evanðelja
tudtotokra akarom pedig adni, atyámfiai, hogy az én dolgaim inkább elõmenetelére lõnek az evangyéliomnak;

kada doðoh u troadu poradi evanðelja kristova, premda mi se otvoriše vrata u gospodinu,
mikor pedig troásba mentem a krisztus evangyélioma ügyében és kapu nyittatott nékem az Úrban, nem volt lelkemnek nyugodalma, mivelhogy nem találtam titust, az én atyámfiát;

ne, ni naèas im nismo popustili, nismo se podložili: da istina evanðelja ostane kod vas!
kiknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangyéliom igazsága megmaradjon számotokra.

jer što navješæujem evanðelje, nije mi na hvalu, ta dužnost mi je. doista, jao meni ako evanðelja ne navješæujem.
mert ha az evangyéliomot hirdetem, nem dicsekedhetem, mert szükség kényszerít engem. jaj ugyanis nékem, ha az evangyéliomot nem hirdetem.

da budem bogoslužnik krista isusa meðu poganima, sveæenik evanðelja božjega te prinos pogana postane ugodan, posveæen duhom svetim.
gy legyek a jézus krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves [és] a szent lélek által megszentelt.

ali nisu svi poslušali blagovijesti - evanðelja! zaista, izaija veli: gospodine, tko povjerova našoj poruci?
de nem mindenek engedelmeskedtek az evangyéliomnak. mert Ésaiás azt mondja: uram! kicsoda hitt a mi beszédünknek?

ne stidim se, uistinu, evanðelja: ono je snaga božja na spasenje svakomu tko vjeruje - Židovu najprije, pa grku.
mert nem szégyenlem a krisztus evangyéliomát; mert istennek hatalma az minden hívõnek idvességére, zsidónak elõször meg görögnek.

nakon duge raspre ustade petar i reèe im: "braæo, vi znate kako me bog od najprvih dana izmeðu vas izabra da iz mojih usta pogani èuju rijeè evanðelja i uzvjeruju.
mikor nagy vetekedés támadt, felkelvén péter, monda nékik: atyámfiai, férfiak, ti tudjátok, hogy az isten régebbi idõ óta kiválasztott [engem] mi közülünk, hogy a pogányok az én számból hallják az evangyéliomnak beszédét, és higyjenek.

a i vi, filipljani, znate: u poèetku evanðelja, kad otputovah iz makedonije, nijedna mi se crkva nije pridružila u pogledu izdataka i primitaka, doli vi jedini.
djátok pedig ti is, filippibeliek, hogy az evangyéliom [hirdetésének] kezdetén, mikor macedóniából kimentem, egyetlen egyház sem volt részes velem a kölcsönös adásban és vevésben, csak ti egyedül:

ali kad vidjeh da ne hode ravno, po istini evanðelja, rekoh kefi pred svima: "ako ti, Židov, poganski živiš, a ne židovski, kako možeš siliti pogane da se požidove?"
de mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangyéliom igazságához képest, mondék péternek mindnyájok elõtt: ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek?