Şunu aradınız:: adducam (Latince - Macarca)

et adducam vos in desertum populorum et iudicabor vobiscum ibi facie ad facie
És vezetlek titeket a népek pusztájára, hol szemtõl-szembe törvénykezem veletek.

adhuc heredem adducam tibi quae habitas in maresa usque adollam veniet gloria israhe
még hozok én te néked örököst, marésa lakosa; adullámig hat el izráel dicsõsége!

tollam quippe vos de gentibus et congregabo de universis terris et adducam vos in terram vestra
És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyûjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.

propterea haec dicit dominus deus ecce ego adducam super te gladium et interficiam de te hominem et iumentu
ezokáért így szól az Úr isten: Ímé, hozok ellened fegyvert, és kivágok belõled embert és barmot.

ego descendam tecum illuc et ego inde adducam te revertentem ioseph quoque ponet manum suam super oculos tuo
Én lemegyek veled Égyiptomba, és én bizonynyal fel is hozlak; és józsef fogja bé a te szemeidet.

audi iesu sacerdos magne tu et amici tui qui habitant coram te quia viri portendentes sunt ecce enim ego adducam servum meum oriente
halld meg jósua, te fõpap; te és barátaid, a kik elõtted ülnek, mert jelképes férfiak ezek: Ímé, bizony elõhozom az én szolgámat, csemetét!

et cesset indignatio eius obliviscaturque eorum quae fecisti in eum postea mittam et adducam te inde huc cur utroque orbabor filio in una di
míg elfordul a te bátyád haragja te rólad, és elfelejtkezik arról a mit rajta elkövettél: akkor elküldök és haza hozatlak téged: miért fosztatnám meg mindkettõtöktõl egy napon?

qui fugit a facie pavoris cadet in foveam et qui conscenderit de fovea capietur laqueo adducam enim super moab annum visitationis eorum dicit dominu
a ki elfut a félelem elõl, a verembe esik, és a ki kijõ a verembõl, a tõrben fogatik meg, mert rábocsátom moábra az õ megfenyítésének esztendejét, azt mondja az Úr.

ecce ego adducam super vos gentem de longinquo domus israhel ait dominus gentem robustam gentem antiquam gentem cuius ignorabis linguam nec intelleges quid loquatu
Ímé, én hozok reátok messzünnen való nemzetet, oh izráel háza! ezt mondja az Úr. kemény nemzet ez, õs idõbõl való nemzet ez; nemzet, a melynek nyelvét nem tudod, és nem érted, mit beszél!

me enim insulae expectant et naves maris in principio ut adducam filios tuos de longe argentum eorum et aurum eorum cum eis nomini domini dei tui et sancto israhel quia glorificavit t
en, engem várnak a szigetek; és elõl [jönnek] társis hajói, hogy elhozzák fiaidat messzirõl, és ezüstjöket és aranyokat azokkal együtt, a te urad és istened nevének és izráel szentjének, hogy téged megdicsõített.

et ascendes super populum meum israhel quasi nubes ut operias terram in novissimis diebus eris et adducam te super terram meam ut sciant gentes me cum sanctificatus fuero in te in oculis eorum o go
És feljössz az én népem, izráel ellen, mint a felleg, hogy beborítsd a földet, az utolsó idõkben lészen ez, és hozlak téged az én földemre, hogy a pogányok megismerjenek engem, mikor megszentelem magamat rajtad az õ szemök láttára, góg!

ecce ego mittam et adsumam universas cognationes aquilonis ait dominus et ad nabuchodonosor regem babylonis servum meum et adducam eos super terram istam et super habitatores eius et super omnes nationes quae in circuitu illius sunt et interficiam eos et ponam eos in stuporem et in sibilum et in solitudines sempiterna
Ímé, kiküldök én és felveszem északnak minden nemzetségét, azt mondja az Úr, és nabukodonozort, a babiloni királyt, az én szolgámat, és behozom õket e földre és ennek lakóira és mind e körül való nemzetekre, és elveszem õket és csudává és szörnyûséggé teszem õket és örökkévaló pusztasággá.