Şunu aradınız:: introitum (Latince - Macarca)

tuum et introitum
bejárat

fecitque in introitum templi postes de lignis olivarum quadrangulato
e képen csinált a templom szenthelyénél is négyszegletû ajtófélfákat olajfából.

nam ipsi scitis fratres introitum nostrum ad vos quia non inanis fui
mert magatok tudjátok, atyámfiai, hogy a mi ti hozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló;

habitationem tuam et egressum tuum et introitum tuum cognovi et insaniam tuam contra m
Ülésedet, kimentedet, bejöttödet tudom, és ellenem való haragodat.

contemnebant autem quia fecerant sub mensa absconditum introitum et per illum ingrediebantur semper et devorabant e
and they little regarded it, because they had made under the table a secret entrance, and they always came in by it, and consumed those things.

viderunt hominem egredientem de civitate dixeruntque ad eum ostende nobis introitum civitatis et faciemus tecum misericordia
És látának a kémek egy férfiút, a ki a városból jött vala, és mondának néki: mutasd meg a város bejárását, és irgalmasságot cselekszünk veled.

et egredere ad vallem filii ennom quae est iuxta introitum portae fictilis et praedicabis ibi verba quae ego loquar ad t
menj el a ben-hinnom völgyébe, a mely a fazekasok kapujának bejáratánál van, és kiáltsd ott azokat a szavakat, a melyeket én szólok néked;

quinque satrapas philisthinorum omnemque chananeum et sidonium atque eveum qui habitabat in monte libano de monte baalhermon usque ad introitum emat
a filiszteusok öt fejedelemsége, a kananeusok mindnyájan, és a sidoniusok, meg a khivveusok, a kik a libánon hegyén laknak, a baálhermon hegyétõl fogva hamath bemeneteléig.

venit autem nuntius et indicavit ei dicens adtulerunt capita filiorum regis qui respondit ponite ea duos acervos iuxta introitum portae usque man
És mikor odaérkezett a követ, és bejelenté néki, mondván: elhozták a király fiainak fejeit, monda: rakjátok két rakásba azokat a kapu elõtt reggelig.

et haec audientes pertimuimus et elanguit cor nostrum nec remansit in nobis spiritus ad introitum vestrum dominus enim deus vester ipse est deus in caelo sursum et in terra deorsu
És a mint hallottuk, megolvadott a mi szívünk, és nem támadt többé bátorság senkiben sem miattatok. bizony az Úr, a ti istenetek az isten fenn az égben és alant a földön!

audivimus quod siccaverit dominus aquas maris rubri ad vestrum introitum quando egressi estis ex aegypto et quae feceritis duobus amorreorum regibus qui erant trans iordanem seon et og quos interfecisti
mert hallottuk, hogy megszárította az Úr a veres tenger vizét elõttetek, a mikor kijöttetek Égyiptomból, és hogy mit cselekedtetek az emoreusok két királyával, a kik túl voltak a jordánon, szíhonnal és Óggal, a kiket megöltetek.

et mane consurgens absalom stabat iuxta introitum portae et omnem virum qui habebat negotium ut veniret ad regis iudicium vocabat absalom ad se et dicebat de qua civitate es tu qui respondens aiebat ex una tribu israhel ego sum servus tuu
És reggelenként felkelvén absolon, megálla az útfélen a kapuban, és mindenkit, a kinek dolga lévén, a királyhoz megy ítélet végett, megszólíta absolon, és megkérdé: micsoda városból való vagy te? És ha azt mondá: izráelnek egyik nemzetségébõl való a te szolgád;

postquam ergo audierunt omnes reges amorreorum qui habitabant trans iordanem ad occidentalem plagam et cuncti reges chanaan qui propinqua possidebant magno mari loca quod siccasset dominus fluenta iordanis coram filiis israhel donec transirent dissolutum est cor eorum et non remansit in eis spiritus timentium introitum filiorum israhe
lõn pedig, a mint meghallák az emoreusok minden királyai, a kik a jordánon túl laknak napnyugot felé, és a kananeusok minden királyai, a kik a tenger mellett laknak vala, hogy kiszáraztotta az Úr a jordánnak vizét az izráel fiai elõtt, a míg általjöttünk vala; megolvada az õ szívök, és nem vala többé bátorság bennök izráel fiai miatt.