Şunu aradınız:: iudico (Latince - Macarca)

vos secundum carnem iudicatis ego non iudico quemqua
ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.

propter quod ego iudico non inquietari eos qui ex gentibus convertuntur ad deu
azokáért én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, kik a pogányok közül térnek meg az istenhez;

et si iudico ego iudicium meum verum est quia solus non sum sed ego et qui me misit pate
de ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az atya, a ki küldött engem.

si enim veritas dei in meo mendacio abundavit in gloriam ipsius quid adhuc et ego tamquam peccator iudico
mert ha az istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az õ dicsõségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bûnös?

vos autem greges mei haec dicit dominus deus ecce ego iudico inter pecus et pecus arietum et hircoru
ti pedig, én juhaim, így szól az Úr isten, ímé én ítéletet teszek juh és juh között, a kosok és bakok közt.

et si quis audierit verba mea et non custodierit ego non iudico eum non enim veni ut iudicem mundum sed ut salvificem mundu
És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.

dicit ei de ore tuo te iudico serve nequam sciebas quod ego austeris homo sum tollens quod non posui et metens quod non seminav
nda pedig annak: a te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem [én] tettem el, és aratom, a mit nem [én] vetettem;

non possum ego a me ipso facere quicquam sicut audio iudico et iudicium meum iustum est quia non quaero voluntatem meam sed voluntatem eius qui misit m
Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az atyáét.

sciens autem paulus quia una pars esset sadducaeorum et altera pharisaeorum exclamavit in concilio viri fratres ego pharisaeus sum filius pharisaeorum de spe et resurrectione mortuorum ego iudico
mikor pedig pál eszébe vette, hogy az egyik részök a sadduczeusok, a másik pedig a farizeusok közül való, felkiálta a tanács elõtt: atyámfiai, férfiak, én farizeus vagyok, farizeus fia, a halottak reménysége és feltámadása miatt vádoltatom én.

et dixit dominus ad samuhel ne respicias vultum eius neque altitudinem staturae eius quoniam abieci eum nec iuxta intuitum hominis iudico homo enim videt ea quae parent dominus autem intuetur co
Úr azonban monda sámuelnek: ne nézd az õ külsõjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem õt. mert az [Úr] nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme elõtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.