Şunu aradınız:: obsecro (Latince - Macarca)

at ille obsecro inquit domine mitte quem missurus e
Õ pedig monda: kérlek, uram, csak küldd, a kit küldeni akarsz.

obsecro te de meo filio quem genui in vinculis onesim
kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szûltem, onésimusért,

respondete obsecro absque contentione et loquentes id quod iustum est iudicat
kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.

dixitque iosaphat ad regem israhel consule obsecro inpraesentiarum sermonem domin
azután monda jósafát az izráel királyának: kérdezõsködjél még ma az Úr beszéde után.

recordare obsecro te quis umquam innocens perierit aut quando recti deleti sin
emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

obsecro itaque vos ego vinctus in domino ut digne ambuletis vocatione qua vocati esti
kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, melylyel elhívattatok.

domine deus domini mei abraham occurre obsecro hodie mihi et fac misericordiam cum domino meo abraha
monda: uram! én uramnak Ábrahámnak istene, hozd elém [még] ma, és légy kegyelmes az én uram Ábrahám iránt.

at illa respondit si regi placet obsecro ut venias ad me hodie et aman tecum ad convivium quod parav
És felele eszter: ha a királynak tetszik, jõjjön a király és hámán ma a lakomára, melyet néki készítettem.

reversusque ad dominum ait obsecro peccavit populus iste peccatum magnum feceruntque sibi deos aureos aut dimitte eis hanc noxa
megtére azért mózes az Úrhoz, és monda: kérlek! ez a nép nagy bûnt követett el: mert aranyból csinált magának isteneket.

vocavit virum suum et ait mitte mecum obsecro unum de pueris et asinam ut excurram usque ad hominem dei et reverta
És elõhívatá az õ férjét és monda: kérlek, küldj ide nékem egyet a szolgák közül és egy szamarat, hadd menjek el hamar az isten emberéhez, és mindjárt megjövök.

dixitque ei pharao qua enim re apud me indiges ut quaeras ire ad terram tuam at ille respondit nulla sed obsecro ut dimittas m
felele néki a faraó: mi nélkül szûkölködöl én nálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? felele az: semmi nélkül [nem szûkölködöm,] de [kérlek] bocsáss el engem.

iamque aderant iuxta iebus et dies mutabatur in noctem dixitque puer ad dominum suum veni obsecro declinemus ad urbem iebuseorum et maneamus in e
mikor pedig jebus mellett voltak, a nap már igen alászállott, és monda a szolga az õ urának: jerünk és térjünk be a jebuzeusok e városába, és háljunk ott.

et dixit obsecro domini declinate in domum pueri vestri et manete ibi lavate pedes vestros et mane proficiscimini in viam vestram qui dixerunt minime sed in platea manebimu
És monda: Ímé én uraim kérlek, térjetek be a ti szolgátok házához, és háljatok ott, és mossátok meg lábaitokat; reggel korán felkelhettek és indulhattok útatokra. azok pedig mondának: nem, hanem az utczán hálunk meg.

futurum est autem ut quicumque remanserit in domo tua veniat ut oretur pro eo et offerat nummum argenteum et tortam panis dicatque dimitte me obsecro ad unam partem sacerdotalem ut comedam buccellam pani
lészen, hogy mind az, a ki megmarad a te házadból, eljön, hogy leboruljon elõtte [egy] ezüst pénzecskéért és [egy] darab kenyérért, [és ezt] mondja: ugyan helyezz el engem a papi tisztségek egyikébe, hogy ehessem [egy] falat kenyeret.

ut haec tibi verbis illius diceremus obsecro ut obliviscaris sceleris fratrum tuorum et peccati atque malitiae quam exercuerunt in te nos quoque oramus ut servis dei patris tui dimittas iniquitatem hanc quibus auditis flevit iosep
Így szóljatok józsefhez: kérünk téged, bocsásd meg a te atyádfiainak vétkét és bûnöket, mert gonoszul cselekedtek te ellened. most azért bocsásd meg azoknak vétkét, a kik a te atyád istenét szolgálják. józsef pedig sír vala, mikor ezt mondák néki.

et ait si placet regi et inveni gratiam coram oculis eius et deprecatio mea non ei videtur esse contraria obsecro ut novis epistulis veteres aman litterae insidiatoris et hostis iudaeorum quibus eos in cunctis regis provinciis perire praeceperat corrigantu
És monda: ha a királynak tetszik, és ha kegyet találtam õ elõtte, és ha helyes a dolog a király elõtt, és én kedves vagyok szemei elõtt: írassék meg, hogy vonassanak vissza az agági hámánnak, hammedáta fiának tervérõl szóló levelek, a melyeket írt, hogy elveszessék a zsidókat, a kik a király minden tartományában vannak.