Şunu aradınız:: subsidiarnost (Slovence - Macarca)

subsidiarnost
szubszidiaritás

subsidiarnost in sorazmernost ukrepov
a szubszidiaritás és az arányosságon alapuló fellépés

to načelo elo je poznano kot subsidiarnost in ga lizbonska pogodba ponovno potrjuje.
ez a szubszidiaritás elve, amelyet a lisszaboni szerződés megerősít.

to načelo načelo je poznano kot subsidiarnost in ga lizbonska pogodba ponovno potrjuje.
lisszaboni szerződés célkitűzéseinek eléré-

boljše oblikovanje predpisov boljša priprava zakonodaje zmanjšanje upravnih obremenitev subsidiarnost in sorazmernost preglednost
a szabályozás javítása a jogalkotási munka javítása az igazgatási terhek csökkentése szubszidiaritás és arányosság Átláthatóság

subsidiarnost je dinamičen koncept, ki naj bi se uporabljal ob upoštevanju ciljev, določenih v pogodbi.
a szubszidiaritás dinamikus fogalom, amelyet a szerződésben meghatározott célkitűzések fényében kell alkalmazni.

subsidiarnost pomeni, da mora biti potreba po centralizaciji neizpodbitno dokazana, preden se lahko ukrepa na ravni unije.
utóbbi azt jelenti, hogy a centralizáció iránti igényt minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, még mielőtt uniós szintű intézkedésre kerülne sor.

razlogi, ki utemeljujejo subsidiarnost za možnost 2, sonajmočnejši za primere, ko dodatno spremljanje poteka zunaj voda držav članic.
a szubszidiaritás kérdése akkor merül fel a legerőteljesebben, amikor a tagállamok vizein kívül kell további nyomon követést folytatni, bár ez nem szükséges feltétel.

ni presenetljivo, de je ravno or veliko prispeval k prizadevanjem za reformo, saj je subsidiarnost pomembna predvsem v okviru evropske regionalne politike.
nem meglep┸, hogy ïppen az rb vett rïszt intenzóven a reform k û r Ÿ l i er┸feszótïsekben, mivel az eurùpai regionèlis politika keretïben ûlt testet igazèn a szubszidiaritès elve.

maastrichtska pogodba je subsidiarnost Še povzdignila na p o l o Š a j enega od klju┘nih na┘el prihodnje evropske unije.
a maastrichti szerz┸dïs a szubszidiaritès elvït mèr a majdani eurùpai uniù strukturèlis elvïnek rangjèra emelte.

poleg tega dejstvo, da so nacionalni parlamenti in institucije eu postavile podobna vprašanja, odraža vedno večjo stopnjo soglasja glede tega, kaj subsidiarnost in sorazmernost pomenita v praksi.
2008ban a bizottsághoz több száz intézkedési javaslat érkezett az igazgatási költségek csökkentésére a 2007-ben indított online egyeztetés keretében vagy jelentésekben és levelekben.

obvestilo najprej navede vodilna načela, na katerih temelji mehanizem predodelitve primerov med komisijo in državami članicami, kot so subsidiarnost, izvedba celotnega postopka na enem mestu in pravna varnost.
a közlemény először kifejti azokat az irányadó elveket, amelyeken az ügyeknek a bizottság és a tagállamok közötti újraelosztási mechanizmusa alapul, nevezetesen a szubszidiaritás elve, az egyablakos ügyintézés és a jogbiztonság.

subsidiarnost pomeni, da je treba pristojnost načeloma predodeliti agenciji za konkurenco, ki je v najboljšem položaju za obravnavanje združitve, ob upoštevanju učinka zadeve na konkurenco ter preiskovalnih orodij in strokovnega znanja, ki jih ima agencija na voljo.
a szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy elvileg a hatáskört annak a versenyhatóságnak kell visszaadni, amely a legjobb helyzetben van az összefonódás kivizsgálása és elbírálása szempontjából, figyelembe véve az ügy versenyre gyakorolt hatását, valamint az adott szerv rendelkezésére álló vizsgálati eszközöket és szakértelmet.

evropska unija, kakršna bi želel, da se razvije v korist njenih državljank in državljanov, temeljina naslednjih idealih in vrednotah: mir, demokracija, človekove pravice, pravna država,solidarnost in subsidiarnost, pravičnost ter ekonomska in socialna povezanost, socialnotržno gospodarstvo, medsebojna povezanost države ter družbenih in gospodarskihakterjev.
az az európai unió, amelynek szerintem a polgárok szolgálatát kell fejlődése céljául kitűznie,eszményeken és értékeken alapszik: ezek a béke, a demokrácia, az emberi jogok, ajogállam, a szolidaritás és a szubszidiaritás, az igazságosság és az összefogás, a szociálispiacgazdaság, valamint az állam és a szociális és gazdasági szereplők saját szerepköre.