Şunu aradınız:: tohungia (Maori - Macarca)

ko etahi ano tohungia, e ruarua tonu nei nga whakaaro
És könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén õket.

ka koa te hunga tohu tangata: e tohungia hoki ratou
boldogok az irgalmasok: mert õk irgalmasságot nyernek.

whakarongo, e ihowa, tohungia hoki ahau: e ihowa, ko koe hei awhina moku
mit használ vérem, ha sírba szállok? dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

ko ahau ia, ka haere i runga i toku tapatahi: hokona ahau, tohungia hoki ahau
Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

tohungia matou, e ihowa, tohungia matou: kua tino kapi hoki matou i te whakahawea
könyörülj rajtunk, uram, könyörülj rajtunk! mert igen elteltünk gyalázattal.

na kona, e tohungia ana e ia, ko tana e pai ai, ko tana hoki e pai ai e whakapakeketia ana e ia
annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít.

i mea ahau, e ihowa, tohungia ahau; rongoatia toku wairua; kua hara hoki ahau ki a koe
az Úr megerõsíti õt az õ betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.

ka aki mai hoki te atua ki a ia, e kore ano ia e tohungia; mea noa ia kia rere mai i roto i tona ringa
yilakat] szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elõl.

e ihowa, tohungia ahau, he ngoikore hoki ahau: rongoatia ahau, e ihowa, e ohooho ana hoki oku wheua
uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

otiia i tohungia e te kingi a mepipohete tama a honatana tama a haorohe whakaaro ki te oati a ihowa i takoto i a raua, i a rawiri raua ko honatana tama a haora
kedveze a király méfibósetnek, jonathán fiának, ki saul fia vala, az Úr [nevére tett] esküvésért, mely közöttök tétetett, dávid és jonathán között, a saul fia között.

mehemea kihai i tohungia e te atua nga anahera i hara, engari i peia ratou e ia ki te po, he mea herehere i te waro pouri, he mea tiaki mo te whakawa
mert ha nem kedvezett az isten a bûnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség lánczaira adta oda õket, hogy fenntartassanak az ítéletre;

heoi na konei ahau i tohungia ai, kia ai ko ahau ki mua hei whakaaturanga ma ihu karaiti i nga manawanui maha, hei tohu ki te hunga e whakapono ki a ia a muri ake nei, kia ora tonu ai ratou
de azért könyörült rajtam, hogy jézus krisztus bennem mutassa meg legelõbb a teljes hosszútûrését, példa gyanánt azoknak, a kik hiendenek õ benne az örök életre.

na te riri o ihowa o nga mano i toro ai te whenua; a ko te iwi, ano he kai ma te ahi; e kore tona tuakana, tona teina e tohungia e tetahi
a seregek urának haragja miatt kiégett a föld, és a nép a tûznek eledele lõn: senki atyjafián nem könyörül,

ko te pupirikana ia i tu mai i tawhiti, kihai i mea kia anga ake ona kanohi ki te rangi, heoi patuki ana ki tona uma, ka mea, e te atua, tohungia ahau, te tangata hara
a vámszedõ pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: isten, légy irgalmas nékem bûnösnek!

i ki atu ano ahau ki nga riwaiti kia purea ratou, kia haere hoki ki te tiaki i nga kuwaha hei whakatapu mo te ra hapati. maharatia ano tenei aku e toku atua; tohungia hoki ahau, kia rite ki te nui o tou atawhai
És megparancsolám a lévitáknak, hogy magokat megtisztítsák, s hogy menjenek el és õrizzék a kapukat, hogy megszenteljék a szombatot. ezért is emlékezzél meg rólam én istenem és kedvezz nékem, kegyelmességednek nagy volta szerint!

na konei ano a ihowa ka tatari, he mea kia atawhaitia ai koutou e ia, na konei ano ia ka whakanekehia ake, kia tohungia ai koutou e ia: he atua whakawa hoki a ihowa, ka hari te hunga katoa e tatari ana ki a ia
s azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges õ, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Õt szolgálják.

kia tangi nga tohunga, nga minita a ihowa, ki te takiwa o te whakamahau, o te aata, me te ki atu ano, tohungia, e ihowa, tau iwi, kaua ano tou kainga tupu e tukua ki te ingoa kino, kia meinga ko nga tauiwi hei rangatira mo ratou: kia korerotia h ei aha i roto i nga iwi, kei hea to ratou atua
a tornácz és az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: légy kegyelmes, oh uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet, hogy uralkodjanak rajtok a pogányok. miért mondanák a népek között: hol az õ istenök?